2012. október 10., 09:232012. október 10., 09:23
Az orvosnő ellen felhozott vádak között egyébként a „kuruzslás” szó szerint is szerepel, amit nem értek, hisz a Btk.-ban ez azt jelenti, hogy valaki felhatalmazás nélkül végez orvosi beavatkozásokat, Geréb Ágnes viszont szakképzett szülész. Annyira szövevényes már ez az ügy, és annyian szólaltak meg pro és kontra, hogy nagyon nehéz egy átfogó, indulatmentes képet alkotni erről az egészről.
Nekem leginkább az az – talán a védőügyvédtől származó – okfejtés ragadta meg a figyelmemet, amiben arra mutattak rá, hogy mi történt volna, ha Geréb a tevékenységét valamelyik klinikán végzi, és ott követi el a vélt vagy valós hibákat is. Ebből kiderült, hogy legalább még egy, de az is lehet, hogy két csecsemőhalál is „belefért” volna a szülésznő tevékenységébe ahhoz, hogy az eredményei statisztikailag jól mutassanak, azaz hogy ne induljon ellene vizsgálat. Emiatt az a meggyőződésem, hogy nemcsak az újszülöttek és az anyák életéről, egészségéről szól a történet, hanem presztízskérdés is.
A hivatalos orvoslás nem tűri ugyanis a konkurenciát: gyógyászati eredmények ide vagy oda, aki nem kórházban dolgozik, az sarlatán. Azaz kuruzsló, amint azt a bíróság világosan ki is mondta. A kórházi, illetve az otthoni szülés előnyeit, hátrányait, kockázatait csak úgy lehetne érdemben összehasonlítani, ha engedélyeznék ez utóbbit is, és nyomon követnék a fejleményeket. Erre viszont a gyógyszeripar által pénzelt egészségügyi lobbi befolyása miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben sor kerül.
Pedig ajánlatos lenne jobban odafigyelni a hagyományos módszerekre, mert bár óriási pénzeket emészt fel az egészségügy, az emberek életminősége nem lett jobb a modern orvoslásra való áttéréssel. Míg ezelőtt néhány évtizeddel gyakori volt, hogy 80 éves emberek a mezőn kapáltak, manapság a 60-asok túlnyomó többsége gyógyszereken él, alig van köztük olyan, akit a népbetegségnek számító magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy egyéb nyavalya ne kínozna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok