Pataky István

2019. január 22., 09:36

A szolgálatok fogságában

Dacian Cioloș egy személyben testesíti meg az egész rendszerváltás utáni román politikát. Kolozsvári egyetemi hallgatóként kissé unalmasnak érezte a diák-életet, szervezkedésre, szerepvállalásra vágyott. Körülnézett a közéleti, politikai palettán, s úgy döntött, hogy a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes, a marosvásárhelyi fekete március idején főszerepet játszó Vatra Românească tagjaként tud hasznára lenni a társadalomnak.

Megbízható lehetett és tehetséges, hiszen az ifjúsági tagozat kolozsvári szervezetének elnökhelyettesi posztjáig menetelt, aztán pedig a Gheorghe Funar vezette polgármesteri hivatalban serénykedett. Nem hagyta cserben a főnököt az ultranacionalista Román Nemzeti Egységpártban (PUNR) sem, az 1995-ben megalapított ifiszervezet első elnöke volt. Beleunt tán az egészbe, vagy a karrier nem épült elég gyorsan, mindenesetre a franciaországi tanulmányokat választotta a „vadromán” politizálás helyett.

A Gazeta de Cluj – bizonyítékok nélkül – azt is írta Cioloșról, hogy az egyetemi évek után beszervezte őt a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE). Vádaskodásokkal tele a padlás, mondhatnánk. Azt viszont tudjuk, hogy a Cioloș család vonzódott a titkosszolgálatokhoz, a belügyi szervekhez a kommunizmusban, de a forradalmat követően is. A volt technokrata miniszterelnök ismerte el: apja Ceaușescu diktatúrájában a belügyminisztérium szolgálatában állt, a lánytestvére pedig jelenleg a belügyi hírszerzésnél dolgozik. Arról még nincs hír, hogy az új Cioloș-féle politikai formáció, a hangzatos nevű Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) hivatalos bejegyzőit milyen rokoni szálak kötik az egykori uniós biztoshoz, de egyikük apja egészen biztosan a Szekuritáté őrnagya volt. Miután kiderült az információ, Cioloș meglepődött, azt mondta, nem is tudott róla. Ezeknek a kötődéseknek nincsen jelentősége a politikai pályafutásában – magyarázkodott a Rezist mozgalom kedvence.

Dacian Cioloș állításával szemben az utóbbi közel három évtized azt mutatja, hogy szinte csak a szekuskötődések alakították a bukaresti politikát. Volt olyan ritka kivétel is, akinek múltja s jelene sem adott okot a magyarázkodásra. Emil Constantinescu államfői mandátuma végén őszintén kijelentette: legyőzték őt a szolgálatok. Esélye sem volt, hisz nem a jól kijárt utakat választotta. A szerény, halk szavú, Brüsszelben „bizonyító” Cioloșt hirtelen pajzsára emelte a román liberális demokrácia, a végtelenül szürke miniszterelnöki szereplés után most sokan államfőként látnák szívesen. A támogatottsága egyelőre külföldön nagyobb, mint idehaza: az Orbán Viktor ellen nyíltan harcot hirdető Emmanuel Macron francia elnök új liberális, páneurópainak szánt mozgalma a Vatrában szocializálódott Cioloșban látja a tökéletes bukaresti partnert, avagy inkább kiszolgálót.

Csodálkozhatunk, ha manapság egyre többen a posztkommunista, szekusgyökerű szociáldemokratákban látják a mindent behálózó titkosszolgálatok féken tartására alkalmas erőt? A két-három éve kezdődött totális román belpolitikai háborúnak egyetlen hozadéka talán az, hogy a barikádok mögött felsorakozók harci eszközei egyre kegyetlenebbek, s ezáltal olyan egyéni hátterekről, tabutémákról hull le a lepel, amelyek 1989 decembere óta meghatározták Románia politikáját. A megtisztulás még távol van, de a tisztánlátás esélye megnőtt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Bálint Eszter 2019. január 21., hétfő

Négyen méltányosan 2600 lejből?

Talán előbb a méltányos kifejezést kellett volna meghatározniuk az Életminőséget Tanulmányozó Intézet (ICCV) „szakembereinek”, amikor arra a következtetésre jutottak, hogy a méltányos élethez egy városon élő családnak elég havi 2600 lej, vidéken pedig 2100 lej is.

Balogh Levente 2019. január 18., péntek

Kaotikus kilépő

Szinte példátlan válságba került az Európai Unió és Nagy-Britannia, miután a brit parlament alsóháza nagy többséggel elutasította azt a megállapodás-tervezetet, amely a szigetország és az EU viszonyát szabályozta volna a brit kilépést követően.

Páva Adorján 2019. január 17., csütörtök

A pápa csíksomlyói „jelenése”

Nem vagyunk elesettek, ám nap mint nap rossz­akarók gáncsait, megaláztatásait nyögjük. Nem vagyunk szegények, de közösségi, egyházi javaink nagy részét ma is a sötét történelmi időkkel szakítani nem akaró világi hatalom bitorolja.

Kiss Judit 2019. január 16., szerda

Átjáró párhuzamos világok között

Véletlenül egészen közel esik időben egymáshoz a magyar és a román kultúra napja – előbbit tegnap ünnepelték Mihai Eminescu születésnapjához időzítve, utóbbit január 22-én, a Himnusz megírásának napjára emlékezve tartják magyar nyelvterületen.

Balogh Levente 2019. január 15., kedd

A jólétellenes román fórum

Az önpusztító ostobaság, az aljas, gyilkos rosszindulat és a frusztráció kóros elegyeként értékelhető az a panaszáradat, amelyet a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma dobott be a nyilvánosságba.

Pataky István 2019. január 14., hétfő

Érti-e Orbánt Bukarest?

Egy-két nagyon ritka kivételtől eltekintve kizárólag negatív hangvételű beszámolók, vélemények, elemzések jelennek meg a román médiában Orbán Viktorról és általában Magyarország kormányáról.

Balogh Levente 2019. január 11., péntek

Az önpusztító kormány

A bukaresti kormányoldal az elmúlt két évben minden erejét megfeszítve, komoly áldozatok árán elérte, hogy támogatóinak száma kevesebb mint a felére csökkenjen – így értékelhető az IMAS közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése.

Pataky István 2019. január 10., csütörtök

Marosvásárhely esélye

Valaha komoly vetélkedés volt Erdély két – egymáshoz közel fekvő – kultúrközpontja, Kolozsvár és Marosvásárhely között. Az egykori kincses város mindig meglévő előnye mára utolérhetetlenné vált, szinte naponta közöl a sajtó újabb híreket, elemzéseket a kolozsvári sikerekről.

Kiss Judit 2019. január 09., szerda

Alap nélküli házunk tája

Úgy tűnik, hatalmas, már-már kifogyhatatlan a miniszteri bársonyszékben újfent ott trónoló tanügyminiszter asszony ötleteinek tárháza. Ecaterina Andronescu újabb és újabb javaslatokkal, tervekkel áll elő.

Rostás Szabolcs 2019. január 08., kedd

A sértett fél, ha magyar

Egyértelmű és minden kétséget kizáró üzenete van annak, hogy a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a történtek után több mint egy héttel sem tudja, akarja azonosítani a nagyváradi zászlóégetési kísérlet elkövetőjét.

Vélemény
Bálint Eszter: Négyen méltányosan 2600 lejből?

Talán előbb a méltányos kifejezést kellett volna meghatározniuk az Életminőséget Tanulmányozó ...

Balogh Levente: Kaotikus kilépő

Szinte példátlan válságba került az Európai Unió és Nagy-Britannia, miután a brit parlament ...

Páva Adorján: A pápa csíksomlyói „jelenése”

Nem vagyunk elesettek, ám nap mint nap rossz­akarók gáncsait, megaláztatásait nyögjük. Nem vagyunk ...

Hallgassa online rádióinkat