Rostás Szabolcs

2019. január 08., 08:37

A sértett fél, ha magyar

Egyértelmű és minden kétséget kizáró üzenete van annak, hogy a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a történtek után több mint egy héttel sem tudja, akarja azonosítani a nagyváradi zászlóégetési kísérlet elkövetőjét. És hogy a valósághoz még közelebb rögzítsük a tényeket, pontosítsunk: a román rendőrségnek nyolc nap sem elegendő ahhoz, hogy feltárja a magyar zászló felgyújtására készülő, minden bizonnyal nem magyar nemzetiségű gyanúsított kilétét.

Ezek után talán mondani sem kell, hogy az üzenet címzettje a nagyváradi/erdélyi magyar közösség. A tárgya pedig az, hogy büntetlenül maradhatnak a közösség, annak tagjai, valamint jelképei elleni támadások.

Az állítás nem lenne több merő rágalmazásnál, a román nyomozó hatóságok befeketítésénél, ha egyedi esetről lenne szó. Csakhogy láttunk már ilyet. Se szeri, se száma azoknak az elmúlt években történt eseteknek, amelyek során magyar szimbólumokat – műemlékeket, szobrokat, feliratokat, zászlókat, történetesen ugyancsak a magyar lobogót Nagyváradon – rongáltak, vagy tágabb értelemben magát a közösséget gyalázták Erdélyben, ám a tettesek kilétét azóta is homály fedi, ebből kifolyólag pedig a felelősségre vonásuk is elmaradt. Például közel egy éve annak, hogy eltűnt a Musai–Muszáj akciócsoport által a kolozsvári polgármesteri hivatal udvarán található kerékpárparkolóban elhelyezett többnyelvű helységnévtábla. Persze február óta kissé változott a világ, mert részben orvoslást nyert a szervezet tiltakozásának tárgya (négy többnyelvű tábla kikerült a kincses város bejáratánál a tizenhatból), az azonban mégis csak égbekiáltó, hogy a kolozsvári rendőrségnek tizenegy hónap sem elegendő ahhoz, hogy térfigyelő kamerák segítségével megállapítsa, ki lopott el egy táblát egy állami intézmény területéről.

Hasonló a helyzet egyébként a nagyváradi incidens esetében: a Fekete Sas Palotában székelő RMDSZ-székház körül több térfigyelő kamera is működik, a legutóbbi gyújtogatási kísérletről telefonos videófelvétel is készült, jobb helyeken tehát nem nagy ördöngősség nyakon csípni a zászlógyalázókat.

És még csodálkozunk, hogy a romániai magyaroknak a román államba, annak intézményeibe vetett bizalma enyhén szólva sem magas? Hogy a magyar fiataloknak egyáltalán nem akaródzik a román hadsereg és a belügyminisztérium kötelékében szolgálni? Hiszen a sok-sok felderítetlen incidens egytől egyig arról árulkodik, hogy Bukarest nem tekinti egyenrangú, nemzetalkotó közösségnek a magyart, hanem olyan kisebbségnek, amellyel szemben megengedhetőek a sértő, gyalázkodó, támadó megnyilvánulások. És az is jelzésértékű, ahogy a nagyváradi incidens kapcsán a többségi nemzet tagjai előszeretettel küldik vissza Ázsiába (és helyenként az anyjukba) az erdélyi magyarokat amiatt, hogy „idegen állam” zászlaját merik kitűzni, lobogtatni Romániában. Holott jól tudjuk: miközben Romániában civil szervezetek és állami intézmények hajtóvadászatot folytatnak a magyar és a székely zászló ellen, Magyarországon nemcsak az ottani román közösség intézményein, hanem polgármesteri hivatalokon is vígan és zavartalanul loboghat a román trikolór. Arról nem beszélve, hogy az RMDSZ erdőszentgyörgyi székházára kitűzött magyar és székely zászlók miatt kirótt prefektusi bírságot eltörlő jogerős törvényszéki ítélet is arra utal: egy nemzeti kisebbség érdekvédelmét ellátó politikai szervezet igenis használhatja az illető közösség jelképeit, legyen szó zászlóról.

Az eset kapcsán fontos még leszögezni: szó sincs arról, hogy a fejét követelnénk (jelképesen persze) annak a fiatal lánynak, aki vélhetően egy előszilveszteri buli alkoholgőzös mámorában megpróbálta felgyújtani a magyar zászlót. Valószínűleg azóta maga is szégyelli a történteket. Azonosítása és felelősségre vonása azonban már csak azért sem maradhat el, hogy a romániai magyarság ne azt érezze: vele szemben mindent szabad, minden megengedhető.

Mert képzeljük csak el, mi lenne most, ha a szerepek felcserélődnének, és a zászló román lenne, az elkövető pedig magyar...

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...

Balogh Levente: Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még ...