Magánlevélről csak indokolt esetben szólok nyilvánosan. Most igenis indokolt.
2021. május 01., 14:512021. május 01., 14:51
2021. május 01., 18:352021. május 01., 18:35
Olvasom a Transindex portálon, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád egy román rádióadónak arról beszélt, hogy december 16-át a „román–magyar barátság napjává” javasolná nyilvánítani (2021. április 19-i hír). Azért gondolt erre a napra, mert ezen a napon kezdődtek az 1989-es temesvári forradalom eseményei, amikor egy magyar lelkész, Tőkés László köré csoportosulva az emberek – etnikumtól függetlenül – képesek voltak közösen fellépni.
És azt sem tudjuk meg, hogy ismeri-e Gabriel Andreescu elképzelését, aki 2020 decemberében egy, a Contributors portálon megjelent szövegben a temesvári/romániai forradalmi folyamat kezdetéről elmélkedik, és ismételten arra figyelmeztet, hogy a forradalom kezdő időpontja december 15. Ugyanis sokan, egyre többen vannak, akik nemes egyszerűséggel a román rendszerváltoztatás kezdő napját december 16-ra teszik.
Egy enciklopédia (Enciclopedia României) egyenesen november 23-át jelöli meg kezdő napnak. Legyen bármi, csak ne az a nap, amikor a Mária-téri parókia körül, Tőkés László és családja védelmében gyülekezni kezdtek az emberek. Ezt a napot a Wikipédia is igyekszik elkenni – de ez a portál nem a hitelesség letéteményese.
G. Andreescu javaslatára Tőkés László hívta fel a figyelmemet egy magánlevélben – azt hiszem, nem sértő, ha beszélek itt róla. Andreescu szerint a történelmi igazság tényén túlmutat javaslata: december 15-e lehetne a román–magyar szolidaritás napja. Mert akkor mindkét fél indokoltan ünnepelhetne. A román–magyar/magyar–román szolidaritás kérdése történelmi kihívás. És parancs. Nem megkerülhető. Ha pedig ezt gondoljuk, akkor alakítsuk úgy, hogy a szolidaritás és a mi történelmi igazságunk kerüljön kikerülhetetlenül egymás mellé. Hogy ne lehessen félreseperni.
Nagyon jó a javaslat, el kellene kezdeni dolgozni rajta. Komolyan előkészítve, nehogy valamilyen politikai ellenakció elvigye a lényegét, vagyis ne üljenek rá úgy, hogy a mi igazságunkat lefejtik róla. Persze, ez azt jelenti, hogy a kezdeményező lépést nagyon meg kell gondolni és alaposan előkészíteni.
És a kérdés azért is fontos, mert egy közösségi hovatartozását illetően sorozatosan a jó oldalt választó politikus is megcsúszhat: december 16-át ír 15-e helyett.
Bodó Barna
A szerző politológus, nyugalmazott egyetemi docens
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!