
Magánlevélről csak indokolt esetben szólok nyilvánosan. Most igenis indokolt.
2021. május 01., 14:512021. május 01., 14:51
2021. május 01., 18:352021. május 01., 18:35
Olvasom a Transindex portálon, hogy Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád egy román rádióadónak arról beszélt, hogy december 16-át a „román–magyar barátság napjává” javasolná nyilvánítani (2021. április 19-i hír). Azért gondolt erre a napra, mert ezen a napon kezdődtek az 1989-es temesvári forradalom eseményei, amikor egy magyar lelkész, Tőkés László köré csoportosulva az emberek – etnikumtól függetlenül – képesek voltak közösen fellépni.
És azt sem tudjuk meg, hogy ismeri-e Gabriel Andreescu elképzelését, aki 2020 decemberében egy, a Contributors portálon megjelent szövegben a temesvári/romániai forradalmi folyamat kezdetéről elmélkedik, és ismételten arra figyelmeztet, hogy a forradalom kezdő időpontja december 15. Ugyanis sokan, egyre többen vannak, akik nemes egyszerűséggel a román rendszerváltoztatás kezdő napját december 16-ra teszik.
Egy enciklopédia (Enciclopedia României) egyenesen november 23-át jelöli meg kezdő napnak. Legyen bármi, csak ne az a nap, amikor a Mária-téri parókia körül, Tőkés László és családja védelmében gyülekezni kezdtek az emberek. Ezt a napot a Wikipédia is igyekszik elkenni – de ez a portál nem a hitelesség letéteményese.
G. Andreescu javaslatára Tőkés László hívta fel a figyelmemet egy magánlevélben – azt hiszem, nem sértő, ha beszélek itt róla. Andreescu szerint a történelmi igazság tényén túlmutat javaslata: december 15-e lehetne a román–magyar szolidaritás napja. Mert akkor mindkét fél indokoltan ünnepelhetne. A román–magyar/magyar–román szolidaritás kérdése történelmi kihívás. És parancs. Nem megkerülhető. Ha pedig ezt gondoljuk, akkor alakítsuk úgy, hogy a szolidaritás és a mi történelmi igazságunk kerüljön kikerülhetetlenül egymás mellé. Hogy ne lehessen félreseperni.
Nagyon jó a javaslat, el kellene kezdeni dolgozni rajta. Komolyan előkészítve, nehogy valamilyen politikai ellenakció elvigye a lényegét, vagyis ne üljenek rá úgy, hogy a mi igazságunkat lefejtik róla. Persze, ez azt jelenti, hogy a kezdeményező lépést nagyon meg kell gondolni és alaposan előkészíteni.
És a kérdés azért is fontos, mert egy közösségi hovatartozását illetően sorozatosan a jó oldalt választó politikus is megcsúszhat: december 16-át ír 15-e helyett.
Bodó Barna
A szerző politológus, nyugalmazott egyetemi docens
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Fél füllel hallgatom a híreket. Fél évnyi kormányválság után beiktatták az új miniszterelnököt és minisztereit, akik ígéreteket tettek, hogy ők aztán megmutatják a tutit. Vége a nyomorúságnak csodálatos országunkban, közeledünk a Kánaánhoz.
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
Ha valaki úgy érezné, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen a moszkvai gyors elé lökte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt és európai szövetségeseit, az azért lehet, mert a jelek szerint tényleg ez történt.
Édesapám, Ábrám Sámuel nyugdíjas református lelkész életének 93. évében eltávozott közülünk.
Reméljük, nem jutunk oda, hogy bár elvileg könnyebb, észszerűbb és az ország számára kevésbé megrázó kormányt alakítani, mint előre hozott választásokat tartani vagy az államfőt felfüggeszteni, mégis utóbbiak valamelyike valósul meg hamarabb.
szóljon hozzá!