Mélyen hallgat a politikum és a fősodratú sajtó az anyagi javak rekvirálásáról és a közösség érdekében végzett munkáról szóló 1997/132-es törvény néhány napja kezdeményezett módosításáról.
2015. augusztus 13., 20:242015. augusztus 13., 20:24
A tervezetet a belügyminisztérium honlapján némi kutakodás után meg lehet találni (http://www.mai.gov.ro/documente/transparenta/Lege%20132_1997%20rechizitii%20bunuri.pdf), de úgy látszik, a kezdeményező szaktárca sokcsillagos pártelnök-tábornoka ezzel le is tudta az állampolgárok a jobbágyok tájékoztatását. Az eredeti jogszabály röviden arról szól, hogy háború, szükség- vagy ostromállapot idején a kormányzat a közjó és a nemzetbiztonság érdekében ideiglenesen korlátozza a tulajdonhoz való hozzáférést és a személyi szabadságot. (Ez logikus.) Az új szabály viszont elvben lehetővé teheti a NATO-hadgyakorlatok során, békeidőben a lakosok kényszermunkára fogását, illetve ingó, ingatlan javaik elkobzását (érthetően fogalmazva). Ad absurdum eljuthatunk oda, hogy a NATO azt mondja: Béla bácsi téglaháza kiváló lenne interkontinentális ballisztikus rakétákat elhárító központnak, ezért elvesszük tőle. Mivel nem elegendő a zsoldosaink kajája, a szomszéd Mari néni utolsó két tyúkját is lefoglaljuk hadiélelmezés gyanánt. De nem kell keseregniük, dolgozhatnak ingyen: mindenkettőjüket odarakjuk sáncot ásni! Ha ez megtörténne, vajon népszerűbb lesz tájainkon az észak-atlanti katonai szövetség? Nehezen hinném. Avagy egyesek a ruszkik malmára hajtanák a vizet?...
A saját hatalmuktól megrészegült politikusokkal szembeni teendőkről átadom a szót a nálam sokkal illetékesebb Thomas Jeffersonnak. Hadd idézzünk az 1776-os Függetlenségi nyilatkozatból az itt állomásozó amerikai NATO-tiszteknek: „...az emberiség inkább szenved mindaddig, amíg a rossz nem válik elviselhetetlenné, mintsem hogy kivívja jogait, és eltörölje a megszokott formákat. Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új védelmezőkről gondoskodjék”. De ha nem értenék a hajdani elnök okfejtését, ideírom Petőfi-módra is: „rabok legyünk vagy szabadok...”?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!