2012. február 27., 09:402012. február 27., 09:40
Épp ellenkezőleg, talán a magasságos koma, az elnök egy szem testvére súghatott az igazságszolgáltatás fülébe, hogy egy kicsit el kellene hallgattatni ezt a „rokonszenves” hőzöngőt. Mert az alkalmi barátoktól és meccsek utáni szesztestvérektől eltérően a vér szerinti fivér jól megjegyezte testvére bölcs mondását, miszerint az ember a barátait megválogathatja, a testvérét – sajnos – nem. Az akkoriban épp a második mandátumához kellő szavazatokra vadászó elnök szájából elhangzottakra felkapta a fejét majdnem az egész ország, látván, hogy ki mindenkivel barátkozik. Volt ugyan olyan, aki – némi kis csurranó-cseppenő kegyeknek reményében – buzgón bólogatott erre a családi elhatárolódásra, de a nagy többségnek mégsem tetszett, hogy ropja az elnök a csili-vili bő szoknyás kavalkádban, illetve, hogy a szóban forgó nagyhangú késelő, mint egy hanyagolható, jelképes ajándékot akaszt aranytallérokból font láncot az elnöki feleség nyakába, s kedélyesen még el is matat egy kicsit a first lady tarkóján.
De végeredményben lelke rajta, ő választotta magának a táncpartnerét. Biztosan nem voltam egyedül, akiben a féktelen körtánc láttán felötlött a korpa közé keveredésről szóló népi bölcsesség, de ez meg legyen a mi bajunk, különben sem kell annyit gondolkodni, mert még megárthat. Nagylelkű elnökünk azóta rég megbocsátotta a fivére botlását, egyébként ki emlékszik már arra, hogy csempészésről, adócsalásról, közpénzek elsíbolásáról volt-e szó akkoriban, azt viszont a jelek szerint nem képes feledni, ha valaki emlékeztetni próbálja, hogy milyen jókat koccintgattak, vagy hogyan is ropták együtt a széplányokkal a ropnivalót. Mert az elnök is ismeri a népi bölcsességeket, hallott a korpáról is, meg a madarat tolláról mondásról is, de ha netán mégsem, akkor önnön kútfejére hagyatkozva dobja sutba „barátait”, jelenleg nem lévén szüksége se voksokra, se tallérfüzérre. Elfogadhatóbb imidzsre viszont annál inkább, úgyhogy elrendelte – biztos forrásból hallottam –, hogy sürgősen fosszanak meg minden itt telelő madarat a tollától, a korpát pedig gyorsan írják fel a tiltott szerek listájára. Még mielőtt bárkinek is eszébe jutna egy kiadósat falatozni belőle.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.