VEZÉRCIKK – Szemléletes hasonlatok sokasága adja most magát, illusztrálandó a magyarországi önkormányzati választások eredményét.
2014. október 13., 19:462014. október 13., 19:46
Budapesti elemzőkhöz hasonlóan meríteni lehetne a mesék világából, miszerint háromszor verte a „fideszes” Ludas Matyi a „baloldali” Döbrögit, de példálózhatnánk fabulával is, hogy a „Fidesz-bálna” (a kormánypárt politikusai és hívei vasárnap este is a fővárosi Bálna kereskedelmi, kulturális és szórakoztatóközpontban várták az eredményt) felfalta a kishalakat.
Talán hasznosabb azonban, ha a valóság talaján maradva rögzítjük, hogy a tavaszi országgyűlési, majd a nyári európai parlamenti megmérettetés után a Fidesznek újabb diadalt sikerült elkönyvelnie, megőrizve egyeduralmát az anyaországi politikai porondon.
Amúgy a nagyobbik kormánypárt győzelme pillanatig sem volt kétséges: a radikalizmusából kissé visszavett Jobbik még, a teljesen széthullott baloldal pedig már nem okozhatott fejfájást Orbán Viktor alakulata számára. E téren jelzésértékű, hogy a Jobbik szinte valamennyi megyében megszerezte a második helyet az önkormányzatokban, ami előrevetíti, hogy 2018-ban a Fidesznek elsősorban Vona Gábor pártjával kell komolyan számolnia.
A magyar bal- és balliberális oldal nemhogy a négy évvel ezelőtt elszenvedett kiütéses vereségből nem tudott felállni, de ma már a politikai fennmaradásáért küzd. Az MSZP például csak a most vasárnapi kudarc után meri bevallani, hogy nem Orbánnal és a Fidesszel van „meccselnivalója”, hanem éppenséggel a baloldalon elburjánzott versenypártokkal, először is Gyurcsány Ferenc alakulatával.
A szocialistáknak csak akkor van esélyük a túlélésre, ha teljesen a nulláról indulva próbálják újjászervezni magukat az alapszervezetektől kezdve a központi vezetőségig, ellenkező esetben négy év múlva már valószínűleg nemcsak kacsa lesz az önfeloszlatásukat jósolgató mostani sajtóhír.
A győzelemsorozat tükrében kissé meglepően hangzik, de az igazi kihívás mégis a Fideszé. Ekkora felhatalmazással a háta mögött jól fel kell használnia ezt a széles körű támogatást, és még inkább meg kell szolgálnia a választók bizalmát. Utóbbi ugyanis, mint tudjuk, sohasem feltétel nélküli.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!