2013. január 20., 19:572013. január 20., 19:57
Prágában parázs vita alakult ki, miután a cseh külügyminiszter burkoltan háborús bûnösnek minõsítette Edvard Beneš egykori államfõt, akinek rendeletei lehetõvé tették, hogy az akkori Csehszlovákia területén élõ németeket és magyarokat kollektíven bûnösnek mondják ki, megfosszák õket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák.
Schwarzenberg az emberi jogok megsértésének nevezte a mintegy hárommillió szudétanémet deportálását eredményezõ dekrétumokat, amelyek kitervelõire és végrehajtóira szerinte ma a háborús bûnökre szakosodott hágai nemzetközi törvényszék lesújtana. Ellenfelei – különösen Václav Klaus jelenlegi elnök, valamint az államfõi posztra pályázó Miloš Zeman exkormányfõ – árulónak kiáltották ki, elfogadhatatlannak tartva, hogy a Cseh Köztársaság elnöke legyen.
A prágai disputa is azt mutatja, a térség országaiban közel sem sikerült feldolgozni a közelmúlt történelmi eseményeit, az azokra jelentõs befolyást gyakorló egykori vezetõ politikusok szerepét. Viszont nem is kell visszanyúlnunk a második világháborúig, elég, ha emlékeztetünk, mennyire másképp ítélik meg a kilencvenes évek balkáni háborúját a szerbek, horvátok, bosnyákok, mekkora indulatokat vált ki az említett nemzetek körében egykori vezetõik hágai elítélése vagy éppenséggel felmentése.
Schwarzenberg – akinek arisztokrata családja 1948-ban a kommunista fordulatkor Ausztriába menekült, õ pedig csak az 1989-es rendszerváltás után tért vissza hazájába – mostani beismerése annak fényében is különös jelentõséggel bír, hogy megerõsíti: Magyarország, a szlovákiai magyarság sem mondhat le a Beneš-dekrétumokban foglalt kollektív bûnösség eltörlésére való törekvésekrõl. Különösen azután, hogy a Fidesz EP-képviselõi nemrég tényfeltáró bizottság felállítását kezdeményezték, hogy távolítsák el a szlovák jogrendbõl az uniós jog rendelkezéseivel össze nem egyeztethetõ rendelkezéseket. Érdemes hát szurkolni Karel Schwarzenbergnek a közelgõ cseh államfõválasztáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok