2012. október 17., 09:332012. október 17., 09:33
Az egyik első megmozdulása jelöltként máris nagy visszhangot keltett, ugyanis a román gazdaság fellendítése érdekében tett erőfeszítései iránt érdeklődő műsorvezetőhölgyet leidiótázta. Úgy látszik, nem elszigetelt esetről van szó, tegnap ugyanis Szatmár egyik hasonló kaliberű vállalkozója is remekelt, a juhászhoz hasonlóan regulázva meg azokat, akik épp nem tetszettek neki valamiért. Kifogásainak egy gyűlésen adott hangot, ahol a prefektustól a munkaügyi felügyelőig, a tanfelügyelőig, a munkaerő-elhelyezési ügynökségig és a kereskedelmi kamaráig több, a kormányt képviselő hatóság vezetője volt jelen.
A román kereskedelmi adók show-műsoraihoz kezdett hasonlítani az ülés, ugyanis amint kinyitotta a száját, nem hagyott senkinek lehetőséget arra, hogy bár egyetlen mondatot befejezzen. Ezerszer elüvöltötte, hogy ő nem holmi senkiházi hivatalnok, hanem egy gazdag vállalkozó, aki több ezer embernek ad munkát, és rengeteg adót fizet. Ellentétben az ellenőrző hatóságok semmirekellő alkalmazottaival, ahol szerinte analfabéták dolgoznak vagy legfeljebb olyanok, akik levelezőin szereztek diplomát. Mint utóbb kiderült, barátunk azt vette zokon, hogy a hatóságok valami kihágás miatt megbüntették. Amint az egyik hölgy elmondta, a helyszíni ellenőrzésük alkalmával nemcsak a szidásból és a sértegetésből jutott ki neki, hanem kis híján verést is kapott a fontos embertől.
Bár nem vagyok vevő az ehhez hasonló ízetlenkedésre, elismeréssel adózva a munkaügyi hatóságok bátorságának, jelentem: szívesen végignéznék néhány hasonló cirkuszt, ahol mondjuk az egészségügyi hatóságokra haragudna a mi szatmári Becalink. A húskészítményeket gyártó és több mint 10 megyében forgalmazó úriember cégénél ugyanis valószínűleg lenne mit ellenőrizni. És akkor talán kiderülne, hogy a szatmári kórházban a gyomorrontással érkezőktől az orvos miért kérdi legelőször azt, hogy vásárolt-e a szóban forgó vállalat valamelyik boltjában húst.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.