„Dániában rothad valami” (Shakespeare: Hamlet)
JEGYZET – Akar Ön olyan jelzáloghitelt, amelyben semmi törlesztőrészlettel nem tartozik, és a bank fizet valamennyit azért, mert felvette a hitelt?
2015. február 11., 20:202015. február 11., 20:20
Nem értették félre, ismétlem: nem Önök kell fizessenek, hanem a bank. Mi más lehetne a 2008-at megelőző „vegyünk fel hitelt mindenre”-szemléletű Buta úr válasza most, minthogy: ide vele! A negatív változó hitelezési kamatról szóló, hihetetlen hírt a Finans.dk dániai pénzügyi honlap röppentette fel a napokban.
A portálnak nyilatkozó Lise Nytoft Bergmann, a Nordea Kredit pénzintézet közgazdásza szerint „a kamat 0 körül mozgott, mínusz 0,3 százalék és plusz 0,3 százalék között; a legtöbben szerény pozitív kamatot fizettek, de néhányuknak negatív kamatuk volt”. A bankárhölgy hozzáteszi, a „merően szokatlan helyzetben” „némi ragasztószalaggal” kell megtanítaniuk a törlesztőrészletek befizetésére programozott számítógéprendszerüket a visszafizetésekre.
A dán jegybank abszurd módon idén másodszor (!) csökkentette 0 alá rövid távú kamatlábát, amely –0,5 százalék. (Az erősödő dán korona „gondjával” küzdő vikingutódok abban bíznak, nekik sikerül, ami a sokkal dörzsöltebb svájci bankároknak nem ment.) A jelenség általános: a jegybankok kamatcsökkentéssel igyekeznek mesterségesen lélegeztetni az elernyedő ingatlan-, tőzsde- és állampapírlufikat. Márciustól az Európai Központi Bank (EKB) eurótrilliói is „segítenek”.
Foglaljuk össze az iménti nonszenszt egyszerűen: „adósok, itt a pénz, vigyétek!” és „megtakarítók – fizessetek!” De hiszen a bank lúzer! – neveti el magát Buta úr. Valóban? Az EKB Szuper Máriója a neki semmibe nem kerülő eurótrilliókat mint kölcsönt belepumpálja az okos bankba, az továbbadja a hitelért ácsorgó Buta úrnak, aki máris (dániai) ingatlanmágnásnak képzeli magát.
Buta úr nyilván azt hiszi, hogy 20–30 évig, ameddig tart a hitel, végig negatívak lesznek a változó kamatok, és jó az árfolyam. Buta úr azt sem tudja, hogy az ő (nem csökkenő) adójából is fizetik a mindig pozitív kamatú, hosszú lejáratú állampapírokat, amelyeket az EKB és az okos bank vesz. A bank mindig nyer, ebben a kaszinóban is.
Na erre mondaná egy bölcs öreg bácsi vagy néni, hogy a bank nem hülye, hanem te voltál buta a hitelfelvételkor, fiam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!