
2009. május 08., 12:352009. május 08., 12:35
Hogyan élte túl a második világháborút a világ egyik leghíresebb múzeuma, a Louvre, hogy maradt épen annak számtalan értékes gyűjteménye? – többek között erre a kérdésre ad választ az a tárlat, amelyet csütörtökön nyitottak meg Párizsban, és amely feleleveníti, miként vitték el sok ezer kincsét a harcoktól távol lévő biztonságos menedékekbe. 1939-ben készült fekete-fehér fotók örökítették meg, amint a múzeum személyzete a festményeket és a szobrokat ládákba csomagolta, amelyeket aztán a teherautókonvojok szállítottak az ország számtalan kastélyának valamelyikébe.
Az egyik képen a Milói Vénusz látható, karcsú márványderekán azokkal a kötelekkel, amelyek segítségével beemelték a szállítóládába. A Louvre egyik további büszkesége, a Szamotrakéi Szárnyas Győzelem szobra felkantározva, hatalmas csigarendszerre függesztve szemlélhető meg egy másik felvételen, szintén elszállítása előtt. A következő fotón az a hatalmas faláda látható, ahová a szobor került, amint éppen a Louvre lépcsőházában elhelyezett deszkarendszeren gördítik lefelé.
Guillaume Fonkenell, a kiállítás kurátora elmondta: a Louvre kiürítésénél az volt a vezérelv, hogy a műtárgyakat a harci zónáktól és a stratégiai központoktól távol kell elhelyezni. A megszálló náci csapatok előtt nem volt titok, hogy hol tárolják a felbecsülhetetlen értékű kincseket. Zöme kastélyokba került, ezek tulajdonosai önként jelentkeztek őrzésükre – ez is egy lehetőség volt ugyanis számukra, hogy saját tulajdonukat ne foglalják le a nácik.
Párizs múzeumai jobban jártak, mint más megszállt városok, például Prága vagy Varsó hasonló intézményei, amelyeket a hódítók gátlástalanul kifosztottak. A ládákat, amelyekbe a Louvre kincseit csomagolták, általában lepecsételték és úgy őrizték őket vidéken – kivéve a Mona Lisát. A kurátorokat ugyanis aggasztotta a kép sorsa, ezért kiemelték a ládájából. „Egy hálószobában helyezték el, így valaki mindig vigyázott rá – magyarázta Fonkenell. – Vagyis akadtak emberek, akik hálószobájukat megosztották Mona Lisával.”
A múzeum csaknem teljes képanyagát elszállították Párizsból, de a kényesebb állapotú alkotásokat és a nehezebben szállítható darabokat csak részben, erősen megválogatva evakuálták. A Párizsban maradt művek javát a Louvre alagsorában tárolták. Az egyik fotón tógát viselő római férfiak és nők életnagyságú szobrainak csoportja látható, mintha csoportképre gyűltek volna össze. A legmegrázóbb képek az üres múzeumot mutatják.
A szobrok és képek nélküli Grande Galérie végtelen unalmat áraszt, a Rembrandtnak szentel folyosón üres képkeretek sorakoznak – a kiemelt vásznak témáját a keretek mögött lévő falra írták fel krétával. „Kicsit bizarr dolog volt a Louvre képek nélkül” – jegyezte meg Fonkenell. A múzeum ennek ellenére a háború legnagyobb részében nyitva tartott, bár csak néhány terem volt megtekinthető, szobrokkal és más nagyméretű tárgyakkal. A német katonák ingyen látogathatták, a francia lakosságtól belépti díjat szedtek.
A Louvre-ban tárolták a nácik a zsidóktól elkobzott műkincseket. Az egyik 1943-as fotón 170 falnak fordított festmény látható: a nácik által kinevezett zsűri által „értéktelennek” minősített alkotások némelyikét feldarabolták, és a közeli Tuileriák kertjében elégették – emlékeztet a kiállítás katalógusa. A háború után az elkobzott anyagból megmaradt műkincsek tulajdonosait igyekeztek felkutatni, és annak, akit megtaláltak, visszaszolgáltatták az alkotásokat.
A többi francia múzeumokba került, néhány még ma is ott van. A háború idején vidéken elrejtett műkincsek visszatérése is megindító volt. Egy 1945 júniusában készült felvételen két ember cipeli Delacroix 1831-ben készült híres festményét, amelynek címe: A szabadság vezeti a népet. A meztelen keblű nőalak a francia lobogót emeli magasra a két szállítómunkás között.
És mi mással fejeződhet be az augusztus 31-éig látogatható kiállítás, mint a Mona Lisa visszatérését megörökítő fotóval? A múzeum akkori kurátora fátyolos szemmel nyitja fel a kincset rejtő ládát, és a védő papírrétegek alól kisugárzik La Gioconda rejtelmes mosolya.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.