2009. május 08., 12:352009. május 08., 12:35
Hogyan élte túl a második világháborút a világ egyik leghíresebb múzeuma, a Louvre, hogy maradt épen annak számtalan értékes gyűjteménye? – többek között erre a kérdésre ad választ az a tárlat, amelyet csütörtökön nyitottak meg Párizsban, és amely feleleveníti, miként vitték el sok ezer kincsét a harcoktól távol lévő biztonságos menedékekbe. 1939-ben készült fekete-fehér fotók örökítették meg, amint a múzeum személyzete a festményeket és a szobrokat ládákba csomagolta, amelyeket aztán a teherautókonvojok szállítottak az ország számtalan kastélyának valamelyikébe.
Az egyik képen a Milói Vénusz látható, karcsú márványderekán azokkal a kötelekkel, amelyek segítségével beemelték a szállítóládába. A Louvre egyik további büszkesége, a Szamotrakéi Szárnyas Győzelem szobra felkantározva, hatalmas csigarendszerre függesztve szemlélhető meg egy másik felvételen, szintén elszállítása előtt. A következő fotón az a hatalmas faláda látható, ahová a szobor került, amint éppen a Louvre lépcsőházában elhelyezett deszkarendszeren gördítik lefelé.
Guillaume Fonkenell, a kiállítás kurátora elmondta: a Louvre kiürítésénél az volt a vezérelv, hogy a műtárgyakat a harci zónáktól és a stratégiai központoktól távol kell elhelyezni. A megszálló náci csapatok előtt nem volt titok, hogy hol tárolják a felbecsülhetetlen értékű kincseket. Zöme kastélyokba került, ezek tulajdonosai önként jelentkeztek őrzésükre – ez is egy lehetőség volt ugyanis számukra, hogy saját tulajdonukat ne foglalják le a nácik.
Párizs múzeumai jobban jártak, mint más megszállt városok, például Prága vagy Varsó hasonló intézményei, amelyeket a hódítók gátlástalanul kifosztottak. A ládákat, amelyekbe a Louvre kincseit csomagolták, általában lepecsételték és úgy őrizték őket vidéken – kivéve a Mona Lisát. A kurátorokat ugyanis aggasztotta a kép sorsa, ezért kiemelték a ládájából. „Egy hálószobában helyezték el, így valaki mindig vigyázott rá – magyarázta Fonkenell. – Vagyis akadtak emberek, akik hálószobájukat megosztották Mona Lisával.”
A múzeum csaknem teljes képanyagát elszállították Párizsból, de a kényesebb állapotú alkotásokat és a nehezebben szállítható darabokat csak részben, erősen megválogatva evakuálták. A Párizsban maradt művek javát a Louvre alagsorában tárolták. Az egyik fotón tógát viselő római férfiak és nők életnagyságú szobrainak csoportja látható, mintha csoportképre gyűltek volna össze. A legmegrázóbb képek az üres múzeumot mutatják.
A szobrok és képek nélküli Grande Galérie végtelen unalmat áraszt, a Rembrandtnak szentel folyosón üres képkeretek sorakoznak – a kiemelt vásznak témáját a keretek mögött lévő falra írták fel krétával. „Kicsit bizarr dolog volt a Louvre képek nélkül” – jegyezte meg Fonkenell. A múzeum ennek ellenére a háború legnagyobb részében nyitva tartott, bár csak néhány terem volt megtekinthető, szobrokkal és más nagyméretű tárgyakkal. A német katonák ingyen látogathatták, a francia lakosságtól belépti díjat szedtek.
A Louvre-ban tárolták a nácik a zsidóktól elkobzott műkincseket. Az egyik 1943-as fotón 170 falnak fordított festmény látható: a nácik által kinevezett zsűri által „értéktelennek” minősített alkotások némelyikét feldarabolták, és a közeli Tuileriák kertjében elégették – emlékeztet a kiállítás katalógusa. A háború után az elkobzott anyagból megmaradt műkincsek tulajdonosait igyekeztek felkutatni, és annak, akit megtaláltak, visszaszolgáltatták az alkotásokat.
A többi francia múzeumokba került, néhány még ma is ott van. A háború idején vidéken elrejtett műkincsek visszatérése is megindító volt. Egy 1945 júniusában készült felvételen két ember cipeli Delacroix 1831-ben készült híres festményét, amelynek címe: A szabadság vezeti a népet. A meztelen keblű nőalak a francia lobogót emeli magasra a két szállítómunkás között.
És mi mással fejeződhet be az augusztus 31-éig látogatható kiállítás, mint a Mona Lisa visszatérését megörökítő fotóval? A múzeum akkori kurátora fátyolos szemmel nyitja fel a kincset rejtő ládát, és a védő papírrétegek alól kisugárzik La Gioconda rejtelmes mosolya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok