Nem alternatíva? Uniós elnöksége alatt Magyarország konszenzust szeretne a műhús európai betiltásáról

Hírek szerint az olasz, a román és a magyar tiltást más európai országok is követnék, így elképzelhető, hogy uniós szinten is konszenzus alakítható ki az egyre erélyesebb vitákat kiváltó, laboratóriumi körülmények között, sejtosztódással előállított műhúsról.

korábban írtuk

Betiltotta a mesterséges hús gyártását és kereskedelmét Olaszország parlamentje, felkészül Románia

Az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására a római parlament alsóházában csütörtökön tartott szavazással.

Megfizethetetlenül drága

,,Meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem” – fogalmazta meg az „in vitro” hússal szembeni egyik ellenérvet Nagy István agrárminiszter. Az olasz, a román és a magyar kormány a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében akarja a műhúst betiltani.

Ma a műhús piaci ára egyszerű halandó számára megfizethetetlen. Igaz, hogy az utóbbi egy-két évben csökkentek az előállítási költségek, de egy kilogramm laboratóriumi hús legyártása még mindig közel kétszáz dollárba kerül. És nem a közkedvelt steaknak használt marhahúsért – ilyen állagú végterméket egyelőre nem sikerült mesterségesen előállítani –, hanem a darálthúshoz hasonló készítményért kérnek ekkora összeget.

– fogalmaznak a NAK szakemberei. Ebből a szakvéleményből jól látható, hogy a laboratóriumi hús előállításához olyan szereket használnak (növekedésserkentő hormonokat), amelyeket az európai állattenyésztésben harminc évvel ezelőtt betiltottak az emberi egészségre komoly kockázatot jelentő készítményként.

Szakemberek szerint ugyanakkor a mesterségesen előállított termékeket nem volna szabad húsnak nevezni, mivel azzal sem összetételben, sem élettani hatásban nem egyenértékű. Fontos sejttípus (például idegek, zsírsejtek stb.) nem része a tízéves találmánynak, amely valójában csak egy sejttenyészet.

Vitatható a műhús környezetbarát besorolása is. A rendelkezésre álló tanulmányok kimutatták, hogy a sejtek tenyésztésére használt bioreaktorok sok energiát használnak fel, igen magas CO2-kibocsátással. A gyakorlatban a laboratóriumban tenyésztett hús előállítása kezdetben ugyan kisebb mértékű környezeti terhelést okozhat, mint az állattenyésztés, de ez a különbség hosszú távon eltűnik, és a gazdaságok kibocsátása még alacsonyabb lesz, mivel a mezőgazdasági eredetű CH4-kibocsátás nem halmozódik fel, az az üvegházhatású gázok természetes körforgásának részét képezi, ellentétben a CO2-vel – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanulmánya.

Szakemberek szerint a mesterséges hús nem tekinthető a természetes hús rövidtávú alternatívájának, mert a fogyasztói elfogadottság eléréséhez még hosszú és rögös út vezet.