A világ első, műhúsból készült hamburgerét Londonban mutatták be 2013 augusztusában
Fotó: Wikipédia
Évek óta viták kereszttüzében áll a laboratóriumi körülmények között előállított hús. Több ország is fontolgatja a betiltását, a budapesti kormány Magyarország uniós elnökségének idejére tervezi, hogy közös álláspontot alakít ki a mesterséges termék előállításának és forgalmazásának európai korlátozásáról. Az olasz hatóságok lépése után a román és a magyar kormány is a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében tervezi a műhús betiltását.
2024. február 28., 18:312024. február 28., 18:31
2024. február 28., 18:512024. február 28., 18:51
Az elmúlt két esztendőben alig akadt olyan élelmiszernek minősíthető termék, amely annyira megosztotta a közvéleményt és a tudományos életet, mint a műhús. Miközben a világ számos laboratóriumában gőzerővel folynak a kísérletek a „húspótlók” in vitro körülmények közötti előállítására – a kutatások legnagyobb finanszírója a Microsoft-alapító Bill Gates –, több ország is fontolgatja a műhús előállításának és forgalmazásának betiltását.
A világon elsőként tavaly novemberben az olasz parlament szavazott meg egy erre vonatkozó törvényt, de a bukaresti törvényhozás sem volt rest: a román Szociáldemokrata Párt (PSD) több tagja – élén Florin Barbu mezőgazdasági miniszterrel – hasonló jogszabálytervezetett nyújtott be. A szenátus 2023 októberének végén elfogadta az előterjesztést, amiből akkor lesz érvényes jogszabály, ha a képviselőház plénuma is megszavazza, és Klaus Iohannis államfő kihirdeti.
Nagy István magyar agrárminiszter idén január végén jelentette be, hogy az Orbán-kabinet törvénytervezetet készít elő a műhúsok gyártásának és forgalmazásának tiltásáról.
Hírek szerint az olasz, a román és a magyar tiltást más európai országok is követnék, így elképzelhető, hogy uniós szinten is konszenzus alakítható ki az egyre erélyesebb vitákat kiváltó, laboratóriumi körülmények között, sejtosztódással előállított műhúsról.
Az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására a római parlament alsóházában csütörtökön tartott szavazással.
,,Meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem” – fogalmazta meg az „in vitro” hússal szembeni egyik ellenérvet Nagy István agrárminiszter. Az olasz, a román és a magyar kormány a hagyományos mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás védelmében akarja a műhúst betiltani.
Ma a műhús piaci ára egyszerű halandó számára megfizethetetlen. Igaz, hogy az utóbbi egy-két évben csökkentek az előállítási költségek, de egy kilogramm laboratóriumi hús legyártása még mindig közel kétszáz dollárba kerül. És nem a közkedvelt steaknak használt marhahúsért – ilyen állagú végterméket egyelőre nem sikerült mesterségesen előállítani –, hanem a darálthúshoz hasonló készítményért kérnek ekkora összeget.
A műhús első kóstolói. Az íze állítólag nagyon hasonlít az eredeti húséra
Fotó: Wikipédia
Inkább azok a gazdagok kacérkodnak a műhús fogalmával, akik nem tudják elviselni az állatok leölését, ezért a műhúst ,,etikus és kompromisszumos” megoldásnak tartják. A valóságban azonban ez félrevezető, mert a műhús kiindulópontja eleve egy levágott állat testéből származik. A marhahús előállításának alapja például egy magzati szarvasmarha-szérum, amihez magzatból származó vért használnak fel, erre alapul a műmarhahúst előállító laboratóriumi sejtosztódás.
A Budapesten székelő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tanulmányt közölt a sok vitát kiváltó műhús előállításáról. Ebből kiderül, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) is részletesen vizsgálja a technológiát, illetve a műhúsnak az emberi egészségre gyakorolt hatását. Mivel az idevágó élelmiszer-biztonsági kutatások az elején tartanak, nincs kialakult szakmai vélemény arról, hogy a laborkörülmények között mesterséges sejtosztódással előállított ,,álhúsok” okoznak-e egészségügyi károsodást az emberi szervezetben.
– fogalmaznak a NAK szakemberei. Ebből a szakvéleményből jól látható, hogy a laboratóriumi hús előállításához olyan szereket használnak (növekedésserkentő hormonokat), amelyeket az európai állattenyésztésben harminc évvel ezelőtt betiltottak az emberi egészségre komoly kockázatot jelentő készítményként.
Szakemberek szerint ugyanakkor a mesterségesen előállított termékeket nem volna szabad húsnak nevezni, mivel azzal sem összetételben, sem élettani hatásban nem egyenértékű. Fontos sejttípus (például idegek, zsírsejtek stb.) nem része a tízéves találmánynak, amely valójában csak egy sejttenyészet.
Vitatható a műhús környezetbarát besorolása is. A rendelkezésre álló tanulmányok kimutatták, hogy a sejtek tenyésztésére használt bioreaktorok sok energiát használnak fel, igen magas CO2-kibocsátással. A gyakorlatban a laboratóriumban tenyésztett hús előállítása kezdetben ugyan kisebb mértékű környezeti terhelést okozhat, mint az állattenyésztés, de ez a különbség hosszú távon eltűnik, és a gazdaságok kibocsátása még alacsonyabb lesz, mivel a mezőgazdasági eredetű CH4-kibocsátás nem halmozódik fel, az az üvegházhatású gázok természetes körforgásának részét képezi, ellentétben a CO2-vel – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanulmánya.
Szakemberek szerint a mesterséges hús nem tekinthető a természetes hús rövidtávú alternatívájának, mert a fogyasztói elfogadottság eléréséhez még hosszú és rögös út vezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!