
Jókedvvel hangolódnak az ünnepekre a Kacagókaláka résztvevői a kincses városban
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Időtálló értékeket ad tovább, közösséget formál a Kacagókaláka Kolozsváron, melyet kéthetente szervez az Erdélyi Hagyományok Háza. Tóth Katalin kulturális szervező a Krónikának elmondta, az egykori fonók hangulatát idéző, jó hangulatú kézműves-foglalkozások különböző, a jeles napokhoz kapcsolódó tematikákat járnak körül, a rendezvény decemberi kiadásán például mézeskalácsot díszítenek.
2022. december 10., 14:012022. december 10., 14:01
A régi fonók és más közösségi alkalmak hangulatát idézi fel az ősszel útjára indított kolozsvári Kacagókaláka. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kéthetente szervezett eseménysorozata kikapcsolódást nyújt olyan fiatal és idős nőknek, asszonyoknak, akik oldott, vidám hangulatban szeretnének találkozni, és mindeközben hasznosan tölteni idejüket.
Tóth Katalin kulturális szervező, a Kacagókaláka házigazdája a Krónikának elmondta, rég dédelgetett vágyuk volt a néhány évtizeddel ezelőtt még nagy népszerűségnek örvendő fonók hangulatát idéző esemény elindítása. A kezdeményezés – melynek megnevezése szorosan kapcsolódik a fonók világához – előzménye a női kézimunkakör volt a kincses városban, amely a pandémia miatt megszűnt, azonban az igény rá továbbra is megmaradt.
– avatott be a szervező.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Rámutatott, mivel az esemény felnőtt nőknek szól, nem kell közben a gyerekekre figyelni, felszabadultan lehet szórakozni. Nem kell azon gondolkozni, hogy elhangzik-e valami olyasmi, ami a gyerekek fülébe nem való.
„A Kacagókaláka jelzi azt, hogy vidám hangulatú rendezvényről van szó. A farsangi fonóknak volt ez régen az elnevezése. Alsósófalván Barabás László írásai alapján tudjuk, hogy ez nemcsak azért született, mert fel kellett fonni a kendert, el kellett végezni a munkát, hogy legyen majd alapanyaguk a szövéshez, vagy hogy a lányok elkészítsék a kelengyéjüket.
– mutatott rá Tóth Katalin. Felidézte, a közösségi tevékenységek, a fonóba járás gazdaságos is volt, ugyanis mindenki nem a saját lámpájának világánál, magányosan végezte el a munkát, hanem összegyűlve. Ezenkívül segíthettek is egymásnak a fonóba járók, például a férjhez menendő lányok is segítséget kaptak, hogy időben elkészüljenek a kelengyéhezvalóval.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Tóth Katalin elmondta, ezt a közösségi élményt szeretnék valamilyen formában továbbvinni, és egész évre kiterjeszteni. A kincses városi Kacagókaláka alkalmai különböző témákat járnak körül, a korábbi eseményeken gyöngyöt fűztek vagy nemezeltek kézműves szakemberek irányításával.
„Még gyerekcipőben jár a Kacagókaláka, de bízunk benne, hogy ki fog alakulni egy kör, akikre lehet alapozni, viszont nem akarjuk azt, hogy ez egy zárt klub legyen. Szeretnénk nyitottak maradni, hogy jöhessen az is, aki még nem próbálta ki ezeket a tevékenységeket. Célunk közel hozni olyan technikákat, hagyományos anyagokat vagy akár mesterségeket az érdeklődőkhöz, amelyekkel nem volt máshol alkalmuk találkozni, vagy nem mertek belekezdeni. Ez nem az a hely, ahol megkövetelünk bizonyos kézügyességet vagy képzettséget” – szögezte le a kulturális szervező.
Hozzátette, az eseményekre minden korosztályból érkeznek érdeklődők, a következő Kacagókalákán – melyet december 15-én tartanak – mézeskalácsokat díszítenek, erre az alkalomra leginkább egyetemisták jelentkeztek.
Foglalkozásaikon akadnak olyanok, akik jártasak már valamilyen kézműves mesterségben, de olyanok is részt vesznek, akik még soha nem próbálták az adott tevékenységeket. Minden eseményen lépésről lépésre ismertetik a munkafolyamatot, nem szükséges az előzetes tapasztalat, nem szeretnének senkit kizárni, ha esetleg úgy érzi, hogy nagyon kezdő.
Eszterlánc. Gyöngyöt fűznek, történeteket mesélnek a kacagókalákások
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Az alkalmak témájának kiválasztásakor általában megpróbálják felmérni, mi az, ami érdekli az embereket, az eddigi visszajelzések alapján a hímzésre és horgolásra mutatkozik a legnagyobb igény.
Ezenkívül fontosnak tartják, hogy a foglalkozások kapcsolódjanak az év jeles napjaihoz is, ezért is választották a decemberi esemény témájául a mézeskalács-díszítést, de más, a karácsonyi ünnepkörbe illeszkedő kézművesműhelyeket is terveznek.
Hozzátette, a jövőben azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az eddigi családi tojásírásnak is meghirdetik majd a Kacagókaláka-verzióját, ahol felszabadultan beszélhetnek a motívumok jelentéséről, lánykori történetekről.
„Azért jó a Kacagókaláka, mert nem kell visszafognunk magunkat, felszabadultan lehet jelen lenni, elhangozhatnak pajzán történetek, poénok, mint egykor a fonóban. Mert azzal, hogy csak felnőtt nők vannak jelen, és nincsenek gyerekek, kötöttségek, teljesen önfeledten szórakozhatunk” – fejtette ki Tóth Katalin.
Fotó: Csiki Zsuzsanna
Az események másik pozitív hozadéka, hogy a különböző korú, foglalkozású és érdeklődésű emberek megférnek egymás mellett, jó hangulatú alkalmak kerekednek, ahol olyan időtálló értékeket adnak tovább, amelyeknek a 21. században is helyük van, ezenkívül a Kacagókaláka közösséget formál, amelyre egyre nagyobb szükség van a rohanó világban.
„Úgy látjuk, hogy falvakon a közösségi alkalmak még inkább kikoptak, nem csupán a fonószerű ünnepi események, hanem a kisebb, hétköznapibbak is, ezért lenne fontos visszahonosítani ezeket. Az embereknek hiányzik a közösségi élmény, ezért érdemes lenne meghonosítani a Kacagókalákát máshol is” – fejtette ki a kulturális szervező.
A soron következő Kacagókalákáról további részleteket az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Facebook-eseményén olvashatnak.
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja a Le Monde.
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
A Románia természeti szépségeit világszerte népszerűsítő brit újságíró és filmproducer, Charley Ottley hivatalosan is román állampolgár lesz. Az állampolgársági esküt november 6-án teszi le Bukarestben.
Az mesterséges intelligencia által hozott, úgynevezett AI-forradalom gazdasági logikája nem hagy sok teret az emberi munkaerőnek.
Közelít a mindenkori országos rekordhoz a hatoslottó várható főnyereménye Romániában, miközben a Joker játék már 25 éves története legnagyobb összegével kecsegtet.
szóljon hozzá!