Jókedvvel hangolódnak az ünnepekre a Kacagókaláka résztvevői a kincses városban
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Időtálló értékeket ad tovább, közösséget formál a Kacagókaláka Kolozsváron, melyet kéthetente szervez az Erdélyi Hagyományok Háza. Tóth Katalin kulturális szervező a Krónikának elmondta, az egykori fonók hangulatát idéző, jó hangulatú kézműves-foglalkozások különböző, a jeles napokhoz kapcsolódó tematikákat járnak körül, a rendezvény decemberi kiadásán például mézeskalácsot díszítenek.
2022. december 10., 14:012022. december 10., 14:01
A régi fonók és más közösségi alkalmak hangulatát idézi fel az ősszel útjára indított kolozsvári Kacagókaláka. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kéthetente szervezett eseménysorozata kikapcsolódást nyújt olyan fiatal és idős nőknek, asszonyoknak, akik oldott, vidám hangulatban szeretnének találkozni, és mindeközben hasznosan tölteni idejüket.
Tóth Katalin kulturális szervező, a Kacagókaláka házigazdája a Krónikának elmondta, rég dédelgetett vágyuk volt a néhány évtizeddel ezelőtt még nagy népszerűségnek örvendő fonók hangulatát idéző esemény elindítása. A kezdeményezés – melynek megnevezése szorosan kapcsolódik a fonók világához – előzménye a női kézimunkakör volt a kincses városban, amely a pandémia miatt megszűnt, azonban az igény rá továbbra is megmaradt.
– avatott be a szervező.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Rámutatott, mivel az esemény felnőtt nőknek szól, nem kell közben a gyerekekre figyelni, felszabadultan lehet szórakozni. Nem kell azon gondolkozni, hogy elhangzik-e valami olyasmi, ami a gyerekek fülébe nem való.
„A Kacagókaláka jelzi azt, hogy vidám hangulatú rendezvényről van szó. A farsangi fonóknak volt ez régen az elnevezése. Alsósófalván Barabás László írásai alapján tudjuk, hogy ez nemcsak azért született, mert fel kellett fonni a kendert, el kellett végezni a munkát, hogy legyen majd alapanyaguk a szövéshez, vagy hogy a lányok elkészítsék a kelengyéjüket.
– mutatott rá Tóth Katalin. Felidézte, a közösségi tevékenységek, a fonóba járás gazdaságos is volt, ugyanis mindenki nem a saját lámpájának világánál, magányosan végezte el a munkát, hanem összegyűlve. Ezenkívül segíthettek is egymásnak a fonóba járók, például a férjhez menendő lányok is segítséget kaptak, hogy időben elkészüljenek a kelengyéhezvalóval.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Tóth Katalin elmondta, ezt a közösségi élményt szeretnék valamilyen formában továbbvinni, és egész évre kiterjeszteni. A kincses városi Kacagókaláka alkalmai különböző témákat járnak körül, a korábbi eseményeken gyöngyöt fűztek vagy nemezeltek kézműves szakemberek irányításával.
„Még gyerekcipőben jár a Kacagókaláka, de bízunk benne, hogy ki fog alakulni egy kör, akikre lehet alapozni, viszont nem akarjuk azt, hogy ez egy zárt klub legyen. Szeretnénk nyitottak maradni, hogy jöhessen az is, aki még nem próbálta ki ezeket a tevékenységeket. Célunk közel hozni olyan technikákat, hagyományos anyagokat vagy akár mesterségeket az érdeklődőkhöz, amelyekkel nem volt máshol alkalmuk találkozni, vagy nem mertek belekezdeni. Ez nem az a hely, ahol megkövetelünk bizonyos kézügyességet vagy képzettséget” – szögezte le a kulturális szervező.
Hozzátette, az eseményekre minden korosztályból érkeznek érdeklődők, a következő Kacagókalákán – melyet december 15-én tartanak – mézeskalácsokat díszítenek, erre az alkalomra leginkább egyetemisták jelentkeztek.
Foglalkozásaikon akadnak olyanok, akik jártasak már valamilyen kézműves mesterségben, de olyanok is részt vesznek, akik még soha nem próbálták az adott tevékenységeket. Minden eseményen lépésről lépésre ismertetik a munkafolyamatot, nem szükséges az előzetes tapasztalat, nem szeretnének senkit kizárni, ha esetleg úgy érzi, hogy nagyon kezdő.
Eszterlánc. Gyöngyöt fűznek, történeteket mesélnek a kacagókalákások
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Az alkalmak témájának kiválasztásakor általában megpróbálják felmérni, mi az, ami érdekli az embereket, az eddigi visszajelzések alapján a hímzésre és horgolásra mutatkozik a legnagyobb igény.
Ezenkívül fontosnak tartják, hogy a foglalkozások kapcsolódjanak az év jeles napjaihoz is, ezért is választották a decemberi esemény témájául a mézeskalács-díszítést, de más, a karácsonyi ünnepkörbe illeszkedő kézművesműhelyeket is terveznek.
Hozzátette, a jövőben azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az eddigi családi tojásírásnak is meghirdetik majd a Kacagókaláka-verzióját, ahol felszabadultan beszélhetnek a motívumok jelentéséről, lánykori történetekről.
„Azért jó a Kacagókaláka, mert nem kell visszafognunk magunkat, felszabadultan lehet jelen lenni, elhangozhatnak pajzán történetek, poénok, mint egykor a fonóban. Mert azzal, hogy csak felnőtt nők vannak jelen, és nincsenek gyerekek, kötöttségek, teljesen önfeledten szórakozhatunk” – fejtette ki Tóth Katalin.
Fotó: Csiki Zsuzsanna
Az események másik pozitív hozadéka, hogy a különböző korú, foglalkozású és érdeklődésű emberek megférnek egymás mellett, jó hangulatú alkalmak kerekednek, ahol olyan időtálló értékeket adnak tovább, amelyeknek a 21. században is helyük van, ezenkívül a Kacagókaláka közösséget formál, amelyre egyre nagyobb szükség van a rohanó világban.
„Úgy látjuk, hogy falvakon a közösségi alkalmak még inkább kikoptak, nem csupán a fonószerű ünnepi események, hanem a kisebb, hétköznapibbak is, ezért lenne fontos visszahonosítani ezeket. Az embereknek hiányzik a közösségi élmény, ezért érdemes lenne meghonosítani a Kacagókalákát máshol is” – fejtette ki a kulturális szervező.
A soron következő Kacagókalákáról további részleteket az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Facebook-eseményén olvashatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!