Virágból szőtt szobrok és legendák – Bihar megyébe látogatott az 50. Debreceni Virágkarnevál néhány virágkocsija

A virágszobor a 11. századi eseményt mutatja be, a cserhalmi csata egy legendássá vált ütközetét. A legenda szerint a lovagkirály egy leányrabló pogány után vágtatott, ám a lovaik épp egy lándzsányira egymástól tartották a tempót, mígnem az üldöző kérésére a lány földre rántotta a kunt, akire tusakodás után végül, lesújtott Szent László. A hősies küzdelmet mintázó kocsi a vallási hagyományok ápolására, valamint a határon átnyúló közösség összetartozásának erősítésére irányítja a figyelmet. Ez a kocsi egy azok közül, amelyeknek ötletét a karnevál történetének valamely korábbi alkotása adta. Ennek „elődjét” 1992-ben láthatta a debreceni virágünnep közönsége.

Szent István király intelmeinek bizonysága szerint a Szent Korona jelenti az országot, a királyságot, a királyt, a hitet, az egyházat, az uralkodói tulajdonságokat és az erényeket. Fiának, Imre hercegnek azt írja, hogy „az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját”. A kompozíció a koronázási jelvényekkel – az országalmával és a jogarral – teljes.

A 40. Debreceni Virágkarnevál óta hagyománnyá vált, hogy magyarországi és határon túli városok fogadják ezt a virágkocsit: a Szent Korona tiszteletét tette Budapest, Balatonfüred, Eger, Pécs, Nagyvárad, Cegléd, Kecskemét, Székesfehérvár, Gyula, Tiszafüred városában, a Hortobágyi Lovasnapokon, idén a pápalátogatás idején, június elsején Csíkszeredában.

Bármennyire egyediek is a két város identitásának elemei, ezek kötik össze a két közösséget és szolgálnak az egymás mellett élő népcsoportok által épített kulturális hídként. A két táncospár hagyományos népviseletben jelenik meg a kompozíción. A román pár viselete a belényesi régióra jellemző, az öltözet mellényrésze pedig olyan ikonikus divatházak számára szolgált inspirációul, mint például a Dior. A magyar pár hagyományos kalocsai motívumokkal hímzett öltözetet visel, amely egyediségéről ismert: ugyanaz a motívum sem mintában, sem színben nem jelenhet meg kétszer ugyanúgy. Mindkét hagyományt átszövi a muzsika. A két párt táncba hívó hangszer a belényesi régióra jellemző egyedi zeneszerszám, a kürtös hegedű.

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” – ezzel a címmel indított közös virágkocsit Hajdú-Bihar és Bihar megye az idei Debreceni Virágkarneválon. A kompozíció a tavaly elindított gondolatot viszi tovább, melyben nagy hangsúlyt kapott a bor, nem véletlenül: az érmelléki a Hajdú-Biharhoz legközelebb eső borvidék, ezért is tartja a hagyomány ezt a térséget „Debrecen szőlőskertjének”. Ezen történelmi régió közösségeinek összetartozását szimbolizálta a mostani virágkocsin megjelenő, életet jelképező kenyér is.