Virágba öltöztették a kolozsvári „betondzsungelt”

arra buzdítva a polgárokat, hogy különféle növényekkel díszítsék életterüket. A mozgalom során ablakokat, teraszokat és homlokzatokat lehetett elsősorban virágba borítani, azonban a zsűri különdíjas nyerteseket is kiválasztott.

„A programba 35 pályázat érkezett, ebből 33 került be a versenybe, mert két munka a határidő után érkezett, így ezek nem is láthatók a pályaművek között az egyesület honlapján. A kolozsvári díjátadón a zsűri hat kitüntetést osztott ki, elsőként a három kategóriadíjat – legszebb erkély, legszebb homlokzat és legszebb ablak –, egy különdíjat, valamint az egyesület úgy döntött, hogy további két pályázat részesül különdíjban.

– mondta el lapunknak Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Városszépítő Egylet elnöke.

Hozzátette, a nyertesek többek között egy-egy gyönyörű, Könczey Emőke kolozsvári művész által készített kerámiacserepet kaptak, benne egy kis virággal. A díjazottak között szerepelt: Lokodi Noémi Erkély c. pályázata (legszebb erkély díj), Székely István Homlokzat és erkély c. pályázata (legszebb homlokzat díj), Lupan Cristina Petunie (Petúnia) c. pályázata (legszebb ablak díj), Zolcsák Péter Györgyfalvi erkély c. pályázata (a zsűri különdíja), Láng Éva Magyar utca c. pályázata és Nădăşan Mirela Balcon Mirela (Mirela erkélye) c. pályázata (az egyesület különdíjai).

például nem díjazták azt a teraszt, ahol a teraszfunkció elveszett, mert teljesen betelepítették virággal – részletezte az egyesület elnöke.

Hozzátette, a kritikus szemek megvizsgálták a virágok szín- és formavilágát, hogy mennyire kompatibilisek, hogy egészítik ki egymást ezek a színes növények, valamint azt is figyelembe vették, hogy a közismert petúnián és muskátlin kívül akad-e más növény az adott pályázatban.

A zsűri tagja volt: Kalló Angéla, a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem oktatója, fotóművész, Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, kultúrmenedzser, Florin Moroşanu, a Kolozsvári Művelődési Ház igazgatója, történész, Andi Daiszler, a Kolozsvári Kulturális Központ marketingmenedzsere, újságíró, Macalik Arnold építész.

Szenkovics Dezső lapunknak arról is beszámolt, hogy a szervező csapat többnyire elégedett a beérkezett pályázatok számával, de remélik, hogy jövőre többen lesznek és

„Tervbe van, hogy a jövő évben folytatjuk a programot, és remélem, hogy majd megkapjuk a kellő támogatást. Úgy éreztem, hogy a partnerek, támogatók, akikkel dolgoztunk elégedettek a projekttel. Kedden a polgármesteri hivatal részéről elhangzott, hogy úgy gondolják ez egy sikeres, fontos kezdeményezés, valamint Oláh Emese alpolgármester arról biztosított, hogy az ő személyes támogatását jövőre is élvezni fogja a projekt” – fogalmazott a szervező.

Hozzátette,

A Kolozsvári Városszépítő Egylet történelmi gyökerei a régmúlt időkbe nyúlnak vissza (1880–90-es évek), és az egyesület nevéhez olyan fontos projektek fűződnek, mint a Mátyás király szoborcsoport ügyének felkarolása vagy a Sétatér bővítése, fejlesztése.

A feledésbe merült egyesület céljait felvállaló új szervezetet olyan fiatal, a civil szférában évek óta tevékenykedő személyek hívták életre, akiknek szívügye a város arculatának esztétikája, és akiknek közös célja az egészséges, kulturált és kellemes lakókörnyezet és élettér megteremtése a kincses városban.