A videójáték látványvilága hitelesen ábrázolja Párizst a francia forradalom idején
Fotó: Ubisoft
A történelmi tárgyú videójátékokat vizsgálta Téglás Hunor történelem szakos diák. A Kolozsváron élő fiatalember – akinek kutatását díjazták az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián – a Krónikának elmondta, arra volt kíváncsi, hogy mennyire ábrázolnak hitelesen történelmi eseményeket, a korszellem miként jelenik meg a fiatalok körében népszerű számítógépes játékokban, valamint ezek mennyire hasznosíthatók oktatási segédeszközként a történelemórák keretében.
2022. november 26., 09:002022. november 26., 09:00
A történelmi eseményeken alapuló videójátékokat vizsgálta a bennük fellelhető történelmi hűség szempontjából, és ezek oktatási segédeszközként használatának szakirodalmi hátterét térképezte fel Téglás Hunor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelmi és Filozófia Karának diákja. Kutatási eredményeit az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián (ETDK) is bemutatta, dolgozatával pedig díjat nyert.
A sepsiszentgyörgyi fiatalember a Krónikának elmondta, az Assassin’s Creed nevű videójáték-sorozathoz tartozó, az 1860-as évekbeli ipari forradalom témáját feldolgozó Syndicate, illetve a francia forradalom eseményein alapuló Unity játékokon keresztül szerette volna megnézni, hogy a történelmi események mennyire vannak hitelesen ábrázolva, a korszellem miként jelenik meg a játékokban, valamint ezek mennyire hasznosíthatók mint oktatási segédeszköz a történelemórák keretében.
Kutatásának másik célja azt volt, hogy rávilágítson azokra a negatív sztereotípiákra, amelyek a legtöbbször a videójátékok kapcsán tapasztalhatók. „Mivel az emberek általában kritikusan viszonyulnak a videójátékokhoz, fontos, hogy a tudományosság, alkalmazási módszertan felől közelítsük meg a témát, rávilágítsunk azokra a pozitív aspektusokra, melyek rendhagyó módon felkelthetik a diákok figyelmét a történelemtanulás és -kutatás iránt. Ezenkívül ha oktatási segédanyagként használjuk, lényeges, hogy felhívjuk a figyelmet a játékokban rejlő valótlanságokra, veszélyekre is” – mondta Téglás Hunor.
Hozzátette, kutatása egyik része a videójátékok társadalmi megítélésére tért ki, itt kérdőívek segítségével egy 100 fős mintán azt vizsgálta, hogyan állnak a történelem kar öt évfolyamának diákjai, jövendőbeli tanárok a játékokhoz mint szabadidős tevékenységhez, illetve mennyire nyitottak arra, hogy a történelemtanításban is alkalmazzák ezeket.
„A kérdőívekre kapott válaszokból az derül ki, hogy a megkérdezett hallgatók közül 85 diákot ért már valamilyen kritika, azért, mert számítógépes játékot játszott, illetve ők maguk is szóltak már rá valakire a videójátékok miatt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a megkérdezettek nagy része kevésbé elfogadó a játékokkal szemben, általában nem ismeri, milyen képességeket fejleszthetnek ezek. Ez azzal is magyarázható, hogy térségünkben kevésbé elterjedtek a technológiai újdonságok, így a videójátékok is, akár úgy is mint szórakozási formák.
Sokan fenntartásokkal kezelik a videójátékokat, időpocsékolásnak tartják, nem tudnak ezekhez észszerűen viszonyulni, így nem ismerik fel a pozitív hozadékát sem. Ez teljesen érthető, mert megfelelő ismeretek nélkül a játékok függőséget okozhatnak, akárcsak a sorozatok, filmek” – fejtette ki a mesteris hallgató.
Fotó: Ubisoft
A kutatás másik része azt vizsgálta, hogy a szakirodalom, módszertan szerint a videójátékok mennyire hasznosíthatók az oktatásban mint alternatív segédeszközök. Téglás Hunor elmondta, az általa vizsgált játékokra jellemző az interdiszciplinaritás. Nemcsak egy történelmi kor eseményeit mutatja be, hanem kitér az adott periódus földrajzi, építészeti sajátosságaira is. Példaként említette a francia forradalom korába kalauzoló Assassin’s Creed videójáték-sorozatot, amelyet a tűzvészben megégett párizsi Notre Dame székesegyház egyik tornyának az újjáépítésénél is felhasználtak. A renováláshoz a játékot kiadó Ubisoft cég biztosított tervrajzokat, ugyanis a játékban megjelenített világ hiteles ábrázolásához neves művészettörténészek évekig tanulmányozták és modellezték tégláról téglára a 12–14. században, francia gótikus stílusban épült székesegyházat.
Ezenkívül számos olyan vetülete van a Civilization nevű videójátéknak is, amely az oktatásban hasznosítható. Ebben a stratégiai videójáték-sorozatban a világ legjelentősebb civilizációinak történelme írható újra i. e. 4000-től. Nem tanít ténytörténelmet, dátumokat, neveket, hanem folyamatokra, ok-okozati viszonyokra világít rá, amelyek működnek a való életben is.
„A diákok például megtanulhatják ebben a játékban, hogy mi történik, ha egy civilizáció a tenger mentén jön létre. Minden valószínűséggel tengeri nagyhatalom lesz, kereskedéssel fog foglalkozni. Ellenben ha egy civilizáció a sivatagban jön létre, ahol szegény a termőföld, nincsenek oázisok, és altalajkincs sincs, amiből profitálhatna, akkor valószínű, hogy élni fog egy ideig, esetleg nem szűnik meg, de semmiképp nem lesz belőle világhatalom. A Civilization széria elsősorban stratégiai gondolkodást fejleszt, nem tényeket közöl” – magyarázta a mesteris hallgató.
Vannak olyan játékok is, amelyek egy háború utáni alternatív jövőt vázolnak fel, mint például az a sorozat, ami egy olyan második világháború utáni világot épít fel, amelyben a Harmadik Birodalom és Hitler kerül ki győztesként. A videójátékokból szerzett információk sokkal jobban rögzülnek, mint a füzetbe leírt, száraz adatok – jegyezte meg.
Fotó: Ubisoft
A történelmi témájú játékok egy része használható alternatív tanítási eszközként a tanórákon, azonban ezeket rendszeres oktatási segédeszközként fenntartásokkal kell kezelni. A tanárnak minden esetben ismernie kell a játékot, tudnia kell, mi történik benne, mi mire hogyan reagál, esetleg ha egy adat vagy karakter nem állja meg a helyét történelmi szempontból. Ez pedig csak úgy kivitelezhető, ha a pedagógus folyamatosan figyeli a diákokat játék közben, és felhívja a figyelmüket a valótlanságokra.
A videójátékok használatának az oktatásban még nincs jól körvonalazódott módszertana, a legtöbb esetben csupán kísérleti jelleggel alkalmazhatóak” – mondta Téglás Hunor.
Arról is beszélt, hogy hitelességüket tekintve a videójátékok a legtöbb esetben nem illeszkednek a történelemkönyvek szemléletéhez, mivel elsődleges céljuk nem a történelemírás, hanem kereskedelmi szempontok állnak a hátterükben. Vannak olyan nagy gyártók, akik fontosnak tartják, hogy hűen kövessék a történelmi eseményeket, hitelesen ábrázolják a különböző korokat, mint például a Assassin’s Creedet gyártó Ubisoft, de számos olyan cég is létezik, amely nem engedheti meg magának, hogy a történelmileg kényes témákat hitelesen jelenítse meg a játékban. Amerikában jelentős számú az afroamerikai közösség, ezért nem biztos, hogy egy olyan játék kelendő lenne a piacon, ami valósághűen jeleníti meg a rabszolga-kereskedelem problémáját, és a színes bőrű lakosságot rabszolgaként ábrázolná – részletezte a mesteris hallgató.
Fotó: Ubisoft
A videójátékok nem képezik a történelemkutatás részét, nem az a céljuk, hogy új összefüggésekre derítsenek fényt, hanem létező tudásra épülnek, és annyira népszerűsítik a történelmet, mint egy könyv vagy egy film. „Annyiban interaktívabbak, mint egy film vagy egy könyv, hogy a játékokban te magad is cselekvő hős vagy, döntéseket hozol, míg az előbbiekben csupán szemlélője vagy az eseményeknek. Történészként nézve, a videójátékokból épp egy könyv hiányzik, amivel kiegészítheted a tudásodat az adott korról, eseményekről, személyekről.
Sok olyan kollégám van, akik a videójátékoknak köszönhetően választották a történészi pályát, gyerekként a játékokban látott világról többet akartak tudni, így könyveket olvastak, információk után kutattak egy-egy korra vonatkozóan” – állapította meg a történelem szakos diák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!