Vásárok helye lesz Vásárhely

A szervező hús- és hentesárugyártó és -forgalmazó, vásárhelyi Petry cég az élelmiszerekre összpontosított az első alkalommal szervezett helyi termelők vásárán (Local Farmers\' Market). A vállalat korábban kézműves vásárt szervezett, akkor vásárhelyi és Maros megyei kézműiparosok, faragott és festett faeszközöket, játékokat, kozmetikumokat készítők, keramikusok, bőrdíszművesek, szőttesszövők jöttek el, de érkeztek távolabbi vidékekről is.

„Ha van Székelyudvarhelynek, Csíkszeredának, Nagyszebennek ilyen vására, miért ne lehetne Marosvásárhelynek is? Annál is inkább, mert ebben a városban régebbi a vásártartási jog, megvan a hagyomány, meg aztán a város nevében is benne van, vásáros hely. Az említett városokban pedig már jól működő, bejáratott hagyomány az ilyen jellegű vásártartás, beigazolódott, hogy kielégíti a vásárlók és termelők igényeit is\" – mondta a cég marketingigazgatója, Bálint-Pál Erika. A terv az, hogy – a kézműves vásártól függetlenül, de azzal együtt – mindkét vásár szervezését hagyományossá tegyék. A hagyományos élelmiszertermékek vásárát a tervek szerint tavasszal, nyáron és ősszel is megtartják.

Diós sajt, rumos kolbász

Székelydájáról bivalytejet feldolgozó, Homoródalmásról különleges sajtféléket készítő családi vállalkozás, Koronkából házi szörpöket készítő, egy vásárhelyi ribizliszörpöt készítő vállalkozó érkezett a vásárra. De a kibédi Orbán-pálinkafőzde, a marosszentgyörgyi, pityókás kenyeret készítő pékség, a kelementelki borászat, egy marosvásárhelyi méhész is felsorakoztatta termékeit.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete a termelők azonosításával, mozgósításával támogatta a vásár szervezését. Fülöp Szabolcs Székelydájáról érkezett bivalytejből készült különlegességeivel. A családi vállalkozás 18 bivallyal rendelkezik. Ebből hét fejős, azok tejéből készül az itt bemutatott és árusított húszféle termék, amelyek között joghurt, mozzarella, francia típusú érlelt, félkemény, 3-4 hónapos érlelésű, almás, diós, fokhagymás ízesítésű sajt is található.

Fülöp Szabolcs egyébként református lelkész, a családi vállalkozást a feleségével és három kisgyerekével tartja fenn. Érdekességként elmondta, a bivaly, ez az erélyi őshonos állat rendkívüli módon kötődik az emberhez, ha az jól bánik vele. A család alig néhány éves legkisebb gyereke is bátran bánik az állatokkal, azok mindent megengednek a kisfiúnak, cibálhatja, taszigálhatja őket.

A másik sajtos, aki Homoródalmásról érkezett, faszénnel ízesített lágy sajtot, erdélyi fűszernövények őrleményébe göngyölt félkemény, érlelt sajtféléket, paprikával, borssal ízesített, forrázott sajtféléket árusított. A házigazdák standján a hagyományosan Vásárhely környéki módon ízesítésett véres, májas, disznófősajt mellett három különleges kolbászfélét is lehetett találni: sajttal, szilvaízzel és kubai rummal kevertet, ízesítettet. Utóbbi kettőről a Petry hentese elmondta, a tévhitek ellenére nem úgy készül, hogy a disznót leitatják szilvóriummal, rummal, esetleg feletetik vele a család szilvalekvár-készletét, s utána levágják, majd feltöltik kolbásznak, hanem saját recept szerint adagolják a kolbászmasszához a sajtot, rumot, szilvalekvárt, aszalt szilvát.

Hordótűznél melegedni

Minden standon lehetett kóstolgatni, emellett a mínusz tíz fok alatti hidegben a látogatókat forralt borral, teával, kávéval, szendvicsekkel kínálgatták, egy nagy üstben pedig olvadt zsírban fortyogott az aranysárga tepertő. Amikor teljesen kiolvadt, elkészítették, a látogatók, vásárlók pedig kóstolgathatták finom, friss marosszentgyörgyi pityókás kenyérrel, veres hagymával. Az egyik sarokban, hordótűz mellett melegedhettek az árusok, vásárlók, nézelődők.

A hideg ellenére meglehetősen sokan keresték fel a késő délutánig nyitva tartó kiállítást, ez pedig arra enged következtetni, hogy jó eséllyel hagyománnyá válik a farmervásár. Ha pedig nem lesz elég a cégudvar, ki lehet lépni annak szorításából a lépcsők alatti kis közbe – latolgattuk a távlati lehetőségeket a marketingigazgatóval.