Slavko Popov újságíró – bécsi levéltárakban kutatva – akadt annak a nyomára, hogy az akkori Magyarország déli részén, a Bánságban erős kultuszuk volt a rettegett vérszívóknak, a vámpíroktól való rettegés mélyen beleásta magát a térség lakóinak tudatába. El is terjedt az a szokás, hogy a halottakat a temetés után kiássák, s másodszor is a földbe helyezzék, hogy ezáltal megakadályozzák vámpírrá válásukat.
Az újságíró egy 1732-ben született hivatalos beszámolót talált, amelyet Füredi József orvos őrnagy készített a vérszívók elleni harcról. 1732-ben Belgrád éppen osztrák uralom alatt állt, a török csak hét évvel később foglalta vissza. Innen küldték Füredi Józsefet a mai szerb–román határ szerb oldalán Kláriba (Radojevo), hogy vizsgálja ki tizenegy, pár hónappal korábban elhunyt helyi lakos esetét. Hozzátartozóik ugyanis állították, hogy valamennyiükkel egy Milos nevű vámpír végzett. Az ismeretlen vezetéknevű vérszívó már életében sem volt akárki – derül ki Füredi őrnagy beszámolójából. Beszélő madarat és maga nevelte farkast tartott, állították Klári lakói. A felvilágosult katona hiába próbálta meggyőzni őket arról, hogy amiként boszorkányok, úgy vámpírok sincsenek, ezért úgy döntött, hogy igazát bizonyítandó kihantoltat néhány holttestet. Először az 1731 tavaszán eltemetett Milost ásták ki, akinek holtteste – Füredi József írásban adott tanúbizonysága szerint – tökéletesen épnek tűnt, a felesége által lezárt szemeit tágra nyitotta, a szája sarkából pedig friss vércsík eredt. Mivel a falubeliek ragaszkodtak hozzá, az őrnagy a vámpírölés biztos fegyverével, kihegyezett karóval szúratta át a férfi szívét, de mert tartott attól, hogy mégis kiássák a holttestet, oltott mésszel is leöntette azt visszahantolás előtt. Milos tizenegy állítólagos áldozata közül nyolc ugyan már oszlásnak indult, kettőt azonban meglepően jó állapotban találtak, a 11. pedig, egy nő úgy nézett ki, mintha csak aludna, s a végtagjait is könnyedén lehetett mozgatni. Füredi őrnagy – biztos, ami biztos alapon – engedélyt adott rá, hogy a három vámpírjelölt is kihegyezett karót kapjon, majd megírta jelentését, amely bizonyítja, hogy valós alapja van a kelet-szerbiai Klári környékén máig élő legendának.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.