Slavko Popov újságíró – bécsi levéltárakban kutatva – akadt annak a nyomára, hogy az akkori Magyarország déli részén, a Bánságban erős kultuszuk volt a rettegett vérszívóknak, a vámpíroktól való rettegés mélyen beleásta magát a térség lakóinak tudatába. El is terjedt az a szokás, hogy a halottakat a temetés után kiássák, s másodszor is a földbe helyezzék, hogy ezáltal megakadályozzák vámpírrá válásukat.
Az újságíró egy 1732-ben született hivatalos beszámolót talált, amelyet Füredi József orvos őrnagy készített a vérszívók elleni harcról. 1732-ben Belgrád éppen osztrák uralom alatt állt, a török csak hét évvel később foglalta vissza. Innen küldték Füredi Józsefet a mai szerb–román határ szerb oldalán Kláriba (Radojevo), hogy vizsgálja ki tizenegy, pár hónappal korábban elhunyt helyi lakos esetét. Hozzátartozóik ugyanis állították, hogy valamennyiükkel egy Milos nevű vámpír végzett. Az ismeretlen vezetéknevű vérszívó már életében sem volt akárki – derül ki Füredi őrnagy beszámolójából. Beszélő madarat és maga nevelte farkast tartott, állították Klári lakói. A felvilágosult katona hiába próbálta meggyőzni őket arról, hogy amiként boszorkányok, úgy vámpírok sincsenek, ezért úgy döntött, hogy igazát bizonyítandó kihantoltat néhány holttestet. Először az 1731 tavaszán eltemetett Milost ásták ki, akinek holtteste – Füredi József írásban adott tanúbizonysága szerint – tökéletesen épnek tűnt, a felesége által lezárt szemeit tágra nyitotta, a szája sarkából pedig friss vércsík eredt. Mivel a falubeliek ragaszkodtak hozzá, az őrnagy a vámpírölés biztos fegyverével, kihegyezett karóval szúratta át a férfi szívét, de mert tartott attól, hogy mégis kiássák a holttestet, oltott mésszel is leöntette azt visszahantolás előtt. Milos tizenegy állítólagos áldozata közül nyolc ugyan már oszlásnak indult, kettőt azonban meglepően jó állapotban találtak, a 11. pedig, egy nő úgy nézett ki, mintha csak aludna, s a végtagjait is könnyedén lehetett mozgatni. Füredi őrnagy – biztos, ami biztos alapon – engedélyt adott rá, hogy a három vámpírjelölt is kihegyezett karót kapjon, majd megírta jelentését, amely bizonyítja, hogy valós alapja van a kelet-szerbiai Klári környékén máig élő legendának.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.