
Az érdeklődők a kolozsvári elővetítéseken is megtekinthetik a valóságshow új részeit
Fotó: Orbán Eszter
A versengés helyett az alkotásra, zenei önmegvalósításra és kibontakozásra összpontosít a nemrég elindult, A dal összeköt című valóságműsor. Erdély első zenés valóságshow-járól Dobai Csaba ötletgazda, hangmérnök beszélt a Krónikának. A tíz zenész mindennapjaiba és alkotómunkájába betekintést nyújtó műsor producere és társrendezője kitért a kezdeményezés céljára, az elővetítések helyszínére és időpontjára, valamint a második évad tervére.
2025. június 22., 10:062025. június 22., 10:06
2025. június 26., 11:132025. június 26., 11:13
Egy fiókban „heverő” ötletből született meg A dal összeköt című, formabontó valóságshow, amely nemcsak a zenészek közötti kapcsolatépítést célozza, hanem a közönség figyelmét is ráirányítja az erdélyi zenei élet sokszínűségére. „Szerettem volna egy olyan valóságműsort létrehozni, amely nem mesterkélt, nem versenyhelyzetekre épül, hanem életszagú, hiteles és emberközeli.
– mondta a Krónika érdeklődésére Dobai Csaba, aki hangmérnökként, rendezvényszervezőként és zenei tartalmak készítőjeként már évek óta aktív az erdélyi zeneiparban.
Dobai Csaba olyan teret akart kínálni a zenészeknek, ahol valóban önmagukat adhatják
Fotó: Orbán Eszter
Mint kifejtette, az ötlet egy dalszerzőtábor gondolatával indult, a megvalósításhoz pedig szűkös, de működőképes költségvetés társult, amely fedezte a szállást, étkeztetést, és a műsor létrehozására is elegendő volt. A filmes háttérről pedig Szabó Sámuel főoperatőr, vágó, társrendező és Varga Norbert operatőr gondoskodott, akik szintén jártasok a zene világában, ugyanakkor Dóczy Áron, a Republic Studio szakembere felelt a műsor hangfelvételéért.
A tíz zenész három napra került össze, teljes ismeretlenségben – nem tudták előre, hogy kikkel fognak együtt dolgozni. Ez idő alatt három új dal született, a zenészeknek pedig szigorú feltételek mellett kellett alkotniuk:
semmi utólagos javítgatásra, stúdiózásra nem volt lehetőség. A dalokhoz helyben videóklip is készült – a projekt tehát az alkotás teljes ívét átfogta.
Tíz zenész három napját mutatja be A dal összeköt című műsor
Fotó: Orbán Eszter
A résztvevők közt ismertebb nevek is feltűntek – például Szőcs Tamás (A Csajod zenekar), Dósa Noémi (Musspell), vagy a korábbi Szintaxis együttesből ismert Kusztos Dávid és Fábián Lehel –, de voltak teljesen új, eddig kevésbé ismert tehetségek is, mint Szélyes Boróka vagy Borbély Hunor. „Nem kerestünk meg konkrét zenészeket. A jelentkezés nyitott volt, sőt túljelentkezés is volt. A cél az volt, hogy a háttérben maradó, de tehetséges zenészek is teret kapjanak” – magyarázta a műsor producere, társrendezője.
A kezdeményezés nemcsak a zenészeknek kínált új típusú alkotói közeget, hanem a közönség számára is egyfajta tükörként szolgál: bepillantást nyújt a kreatív folyamatokba, a zenei együttműködésekbe, a kapcsolatok kialakulásába.
Ez nemcsak az alkotásra, hanem az egész erdélyi zenei életre pozitív hatással lehet” – részletezte az ötletgazda, hozzátéve, hogy a műsorral az erdélyi közönségnek szerette volna megmutatni az értékes erdélyi zenészeket, színes zenei világukat, amely olykor kissé háttérbe szorul a magyarországi zenei tartalmakkal szemben. „Erdélyben rengeteg kiváló zenész van, csak kevés a platform, ahol valóban megmutathatják magukat. Ezzel a műsorral egy ilyen helyet szerettünk volna teremteni” – magyarázta a színpadON podcast alapítója.
Betekintés a kulisszák mögé
Fotó: Orbán Eszter
Dobai Csaba arról is beszélt lapunknak, hogy a három nap alatt három dal és hozzá tartozó videóklip készült, ezeket a műsor negyedik, záró részében hallhatják, láthatják az érdeklődők.
de „A dal összeköt” keresőkifejezéssel is könnyen megtalálható.
Az ötletgazda szerint a kolozsvári Planetariumban tartott bemutatóvetítésen meglepően nagy volt az érdeklődés, pozitívak voltak a visszajelzések: „a közönség reagált, kacagott, együtt élt a műsorral”. A második rész elővetítése szintén a kincses városi kávéházban volt hétfőn, kedden pedig a marosvásárhelyi közönség nyerhetett betekintést a zenészek életébe, valamint hallgathatta meg élőben történeteiket.
Az első epizód nagyon pozitív fogadtatásban részesült
Fotó: Orbán Eszter
Dobai Csaba a folytatás kapcsán elmondta, már beszélgettek erről, és jelenleg támogatókat keresnek a második évadhoz. „Reméljük, hogy a közönségnek nagyon tetszik, és szeretne folytatást, ugyanakkor a nézők egyénileg is támogathatnak a Patreon felületen, ahol cserébe minden epizódot egy héttel hamarabb megnézhetnek, valamint a kulisszatitkokba betekintést nyújtó extra tartalmat is kínálunk a műsorhoz” – hívta fel az érdeklődők figyelmét a zeneipari szakember.
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
szóljon hozzá!