Vadászati érdemrendet adományoztak Semjén Zsoltnak Árkoson

Az árkosi kastélykertben és a szomszédságában levő Európai Tanulmányi Központ területén megszervezett székelyföldi vadásztalálkozó negyedik kiadásának fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke volt.

A székelyföldi vadászközösség legrangosabb vándoreseményén először adták át a Venator Terrae Siculorum vadászati érdemrendet, az arany, ezüst és bronz fokozatra mind a három megye vadászközössége jelölhetett olyan személyiségeket, akik tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak Székelyföld természeti értékeinek népszerűsítéséhez, a vadászati kultúra megőrzéséhez, a vadászati etika megtartásához és akik sokat tettek a vad és élőhelye védelméért.

Az érdemrend legfelsőbb, gyémánt fokozatát a Vadon Egyesület olyan közéleti személyiségeknek ítéli, akik nemzetközi szinten is elősegítették a székelyföldi vadgazdaság megismertetését. Idén az érdemrend gyémánt fokozatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sárkány Árpád, a sepsiszentgyörgyi vadászati kiállítás megálmodója, az Abies Hunting sepsiszentgyörgyi vadásztatóiroda igazgatója, az Országos Vadászati Tanács tagja és Dieter Schramm, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács tiszteletbeli elnöke kapta.

Dieter Schramm különben bejelentette, hogy azzal nyomatékosítják, hogy a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács kiterjesztette a védnökségét a sepsiszentgyörgyi múzeumra, hogy az összes, a családja tulajdonában levő trófeát az intézménynek adományozzák.

A kastélykerti Istálló Galériában Kun Edit festményeit lehetett megtekinteni, a színpadon a rétyi Kováts András Fúvószenekar vadászindulókat játszott, a Háromszék Táncegyüttes is bemutatott egy összeállítást, a hölgyek örömére pedig a huszonnyolc éve tradicionális ruhákat ma is viselhető formába átalakító Hampel Katalin divattervező alkotásaiból tartottak bemutatót, melynek szüneteiben Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő énekelt.

„A vadászati kultúra széles körben való megismertetése mellett, egy ilyen rendezvénynek az az értelme, hogy a magyar–román, székelyföldi–magyarországi vadászok találkozzanak, tapasztalataikat a törvényalkotás tekintetében is össze tudják vetni” – mondta el Árkoson Semjén Zsolt.

A Krónika kérdésére leszögezte, Magyarországon egy sorozatban készül az erdő-, a természetvédelmi és a vadászati törvény, ez a három egymásra és a néhány évvel ezelőtt vadászok és természetvédők között megkötött átfogó egyezményre épül.

„A vadászati törvény legfontosabb szempontjai, hogy a vadászterület nem mehet háromezer hektár alá, mert akkor olyan kicsi, hogy vadgazdálkodás helyett az átmenő vad kilövésére rendezkednének be. Fontos, hogy a vadászterület határait a vadászhatóság jelölje ki, visszaállítjuk a mínusz pontot, tehát büntetést kap, aki jó képességű fiatal vadat lő. A haszonbérlet nem tíz, hanem 15–20 év lesz, hiszen egy szarvasbika 12 év után válik golyóéretté, a tízéves üzemtervvel nem lehet megfelelő minőségű vadgazdálkodást folytatni” – szögezte le Semjén Zsolt.

Hozzátette, a vadászati turizmusban sokkal több pénz van, mint a vadászat ára, hiszen a vadászok általában tehetős emberek, ha például egy spanyol, német vadász Székelyföldre érkezik, nemcsak a vadászatot fizeti ki, hanem szállodába, étterembe jár. Másrészt a vadászat az ország legkevésbé urbanizált, sok esetben legszegényebb részébe viszi a pénzt, ott biztosít munkalehetőséget, szögezte le a miniszterelnök-helyettes.