
A kézdivásárhelyi Gál László Erdei álom című filmje kapta a Médiatanács különdíját, Pusztaszer különdíját és a pusztaszeri alkotótáborba való meghívást az első gödöllői nemzetközi természetfilmfesztiválon.
2015. május 21., 10:152015. május 21., 10:15
A vasárnap zárult, első alkalommal szervezett szemlére 424 nevezés érkezett a világ 42 országából, és tíz fő kategóriában adtak át elismeréseket a Királyi Kastély lovardájában. A programsorozat mottója a természetvédelem, környezetvédelem, biodiverzitás, élhető vidék volt, fő célja pedig a környezettudatosság erősítése.
Gál László, aki bevallása szerint autodidakta módon, mintegy belső indíttatásból és saját szórakoztatására foglalkozik természetfilmezéssel, három télen keresztül, egyedül filmezte a díjnyertes alkotást. „Egy négyrészes sorozat első része az Erdei álom, amelyet teljes egészében Háromszék erdeiben vettem fel, nem lesekből. Ez fontos, hiszen mesterséges fedezék nélkül sokkal közelebb lehet kerülni a vadvilághoz. És nem kell az állatoktól annyira félni, mint ahogy az beivódott a köztudatba” – mondta a Krónikának a fiatal alkotó.
Gál László kitért arra is, hogy a négy évszakot felölelő sorozatának egyik üzenete, hogy ha a természet közelébe kerülő ember megpróbál változtatni a viselkedésén, a természet befogadja őt. Díjnyertes téli filmje után az erdő és a vadak őszi életét bemutató alkotása következik, amely majdnem kész is van – mondta a filmes.
Többek közt szarvasok, őzek, medvék, vaddisznók életének pillanatait örökítette meg a Bodoki-havasokban, a Nemere-hegységben található Nagy Sándor-csúcs, valamint Ojtoz, Ozsdola és Gelence közelében, hogy összeálljon az Erdei álom. „Három télen keresztül figyeltem a vadakat, amíg elkészülhetett a film. Ezeken a teleken többet tartózkodtam a vadonban, mint otthon, és gyakran megtörtént, hogy két-három nappalt és éjszakát is a téli erdőben töltöttem, függőágyban aludtam” – mesélte a filmes, aki egyébként természetvédelemmel foglalkozik.
Bár a filmezés és fotózás nem a szakmája, rengeteg természetfotót is készített – ezeket blogján és Facebook-oldalán is meg lehet tekinteni. „A természetfotózás manapság a leggyakrabban lesekből történik, mintegy előkészítik a terepet, és a fotók aztán többé-kevésbé természetesnek hatnak. Ezzel szemben én teljesen más stílusban közelítem meg a látványt, módszeremet saját látásmódom és személyiségem alakítja: nem lesből fotózok és filmezek, jelenlétemmel nem módosítom a vadállatok környezetét, nem avatkozom be az életükbe. Viszont jobban megismerhetem az életüket, ha úgymond testközelből találkozom velük” – fejtette ki a fiatal alkotó.
Beszélt arról is, hogy miközben a természetet filmezte, bizony több ízben is veszélyes helyzetbe került. „Például tavaly, amikor egy felsőcsernátoni fotótáborban vettem részt, egyedül indultam el hajnalban az erdőbe a kamerával. Szándékosan kerültem az anyamedve útjába, hogy minél közelebbről megfigyelhessem. A számításomba viszont hiba csúszott, mert megfordult a szél, a két bocsával haladó állat észrevette a jelenlétemet, és mintegy 11 méteres közelségbe került hozzám, a bocsait pedig »felfuttatta« a fára – mesélte Gál László.
Mint fogalmazott, abban a pillanatban nem lehetett tudni, hogy az anyaállat merre fordul, feléje vagy pedig más irányba, szerencsére aztán másfelé szaladt. A jelenleg a Retyezát lábánál dolgozó filmes úgy értékelte, nagy dolog a nemzetközi természetfilm-fesztiválon kapott elismerés, és mint mondta, talán az is jelent valamit, hogy háromszor is levetítették Gödöllőn az Erdei álmot.
A szemlén egyébként Kárpát-medencei Alkotói Díjban és az Echo Tv díjában részesült a Csíkszeredában élő, marosvásárhelyi születésű Juhász Ágota Hegyi kaszálók című filmje.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!