
A kézdivásárhelyi Gál László Erdei álom című filmje kapta a Médiatanács különdíját, Pusztaszer különdíját és a pusztaszeri alkotótáborba való meghívást az első gödöllői nemzetközi természetfilmfesztiválon.
2015. május 21., 10:152015. május 21., 10:15
A vasárnap zárult, első alkalommal szervezett szemlére 424 nevezés érkezett a világ 42 országából, és tíz fő kategóriában adtak át elismeréseket a Királyi Kastély lovardájában. A programsorozat mottója a természetvédelem, környezetvédelem, biodiverzitás, élhető vidék volt, fő célja pedig a környezettudatosság erősítése.
Gál László, aki bevallása szerint autodidakta módon, mintegy belső indíttatásból és saját szórakoztatására foglalkozik természetfilmezéssel, három télen keresztül, egyedül filmezte a díjnyertes alkotást. „Egy négyrészes sorozat első része az Erdei álom, amelyet teljes egészében Háromszék erdeiben vettem fel, nem lesekből. Ez fontos, hiszen mesterséges fedezék nélkül sokkal közelebb lehet kerülni a vadvilághoz. És nem kell az állatoktól annyira félni, mint ahogy az beivódott a köztudatba” – mondta a Krónikának a fiatal alkotó.
Gál László kitért arra is, hogy a négy évszakot felölelő sorozatának egyik üzenete, hogy ha a természet közelébe kerülő ember megpróbál változtatni a viselkedésén, a természet befogadja őt. Díjnyertes téli filmje után az erdő és a vadak őszi életét bemutató alkotása következik, amely majdnem kész is van – mondta a filmes.
Többek közt szarvasok, őzek, medvék, vaddisznók életének pillanatait örökítette meg a Bodoki-havasokban, a Nemere-hegységben található Nagy Sándor-csúcs, valamint Ojtoz, Ozsdola és Gelence közelében, hogy összeálljon az Erdei álom. „Három télen keresztül figyeltem a vadakat, amíg elkészülhetett a film. Ezeken a teleken többet tartózkodtam a vadonban, mint otthon, és gyakran megtörtént, hogy két-három nappalt és éjszakát is a téli erdőben töltöttem, függőágyban aludtam” – mesélte a filmes, aki egyébként természetvédelemmel foglalkozik.
Bár a filmezés és fotózás nem a szakmája, rengeteg természetfotót is készített – ezeket blogján és Facebook-oldalán is meg lehet tekinteni. „A természetfotózás manapság a leggyakrabban lesekből történik, mintegy előkészítik a terepet, és a fotók aztán többé-kevésbé természetesnek hatnak. Ezzel szemben én teljesen más stílusban közelítem meg a látványt, módszeremet saját látásmódom és személyiségem alakítja: nem lesből fotózok és filmezek, jelenlétemmel nem módosítom a vadállatok környezetét, nem avatkozom be az életükbe. Viszont jobban megismerhetem az életüket, ha úgymond testközelből találkozom velük” – fejtette ki a fiatal alkotó.
Beszélt arról is, hogy miközben a természetet filmezte, bizony több ízben is veszélyes helyzetbe került. „Például tavaly, amikor egy felsőcsernátoni fotótáborban vettem részt, egyedül indultam el hajnalban az erdőbe a kamerával. Szándékosan kerültem az anyamedve útjába, hogy minél közelebbről megfigyelhessem. A számításomba viszont hiba csúszott, mert megfordult a szél, a két bocsával haladó állat észrevette a jelenlétemet, és mintegy 11 méteres közelségbe került hozzám, a bocsait pedig »felfuttatta« a fára – mesélte Gál László.
Mint fogalmazott, abban a pillanatban nem lehetett tudni, hogy az anyaállat merre fordul, feléje vagy pedig más irányba, szerencsére aztán másfelé szaladt. A jelenleg a Retyezát lábánál dolgozó filmes úgy értékelte, nagy dolog a nemzetközi természetfilm-fesztiválon kapott elismerés, és mint mondta, talán az is jelent valamit, hogy háromszor is levetítették Gödöllőn az Erdei álmot.
A szemlén egyébként Kárpát-medencei Alkotói Díjban és az Echo Tv díjában részesült a Csíkszeredában élő, marosvásárhelyi születésű Juhász Ágota Hegyi kaszálók című filmje.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!