
2009. február 06., 11:132009. február 06., 11:13
A brassói erdészeti kutatóintézet (ICAS) 1998-ban kezdte el az állatok visszatelepítését. Az öt évig tartó program során 150 példányt engedtek szabadon az Olt, a Maros és a Ialomiţa folyó mentén. A szakemberek szerint azóta a hódok száma megkétszereződött. „A visszatelepítési program sikeres volt, a hódok alkalmazkodtak az új környezethez, és szaporodnak is a térségben” – fejtette ki Hobincu Zoltán, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója.
A szakember szerint néhány hódcsalád „berendezkedett” a Kovászna megyei folyóvizek közelében: az Olt, a Feketeügy, az Ozsdola-patak mentén is élnek hódok. Jelenleg a védett állatok élőhelyének pontos feltérképezése zajlik, a ritkaságszámba menő hódokat folyamatosan megfigyelés alatt tartják. A tervek szerint néhány példányt befognak, hogy megvizsgálhassák egészségi állapotukat. Hobincu Zoltán elmondása szerint az első szabadon élő hódra betegen találtak rá a horgászok. Az állatot végül sikerült meggyógyítani, és újra szabadon engedték azon a környéken, ahol megtalálták.
Hogy a törvény által is védett faj biztonságosan szaporodhasson a térségben, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal körlevelet küldött a háromszéki önkormányzatoknak, amelyben felhívja a figyelmet a hódok életterének megóvására. Hobincu Zoltán arra figyelmeztetett, hogy egy hódcsaládnak 2 kilométer hosszú folyópartra van szüksége. Ha zaklatják, életterét tönkreteszik, az állat kipusztul. A hód megjelenése jótékony hatással van a környezetre, hiszen tisztán tartja a vízpartot, ez pedig jó hatással van a növényzet fejlődésére.
A növényevő állat a faunát is befolyásolja: ahol megjelenik, a vidrák, a farkasok és a medvék is meghonosodnak. A háromszéki folyóvizeken a hódok nem építenek gátakat, aminek az a magyarázata, hogy mély vizek mellé telepítették be a kisállatokat. A hód ugyanis csak a sekély vízben épít gátat, ahol a természetes búvóhelyek nem biztosítanak kellő védelmet a ragadozók ellen.
| Az eurázsiai hód a 19 században tűnt el, a mértéktelen vadászat miatt. A hódot a húsáért, a zsírjáért és a bundájáért is pusztították, az eurázsiai hódról (Castor fiber), Európa legnagyobb testű rágcsálójáról korábban azt hitték, hogy vízi életmódja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasztották. Vízálló prémje nagyon kelendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle. |
A Kovászna megyébe betelepített hódokat azonban veszély fenyegeti, hiszen a védett faj ellenségei a kóbor kutyák, amelyek felfalják a védtelen hódkölyköket. A szakemberek szerint a juhászkutyák is pusztítják a hódokat: ősszel a pásztorok a folyók mentén legeltetik a nyájakat, és a juhászkutyák megtámadják a védett állatokat, amelyek életterét a mederszabályozási munkálatok is veszélyeztetik. A hód a betonnal megerősített partok mentén nem tud megélni. A vadászatot sikerült teljesen visszaszorítani, a vadorzásért ötezer lej bírságot róhatnak ki.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.