Újrahonosított hódok

A brassói erdészeti kutatóintézet (ICAS) 1998-ban kezdte el az állatok visszatelepítését. Az öt évig tartó program során 150 példányt engedtek szabadon az Olt, a Maros és a Ialomiţa folyó mentén. A szakemberek szerint azóta a hódok száma megkétszereződött. „A visszatelepítési program sikeres volt, a hódok alkalmazkodtak az új környezethez, és szaporodnak is a térségben” – fejtette ki Hobincu Zoltán, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója.

A szakember szerint néhány hódcsalád „berendezkedett” a Kovászna megyei folyóvizek közelében: az Olt, a Feketeügy, az Ozsdola-patak mentén is élnek hódok. Jelenleg a védett állatok élőhelyének pontos feltérképezése zajlik, a ritkaságszámba menő hódokat folyamatosan megfigyelés alatt tartják. A tervek szerint néhány példányt befognak, hogy megvizsgálhassák egészségi állapotukat. Hobincu Zoltán elmondása szerint az első szabadon élő hódra betegen találtak rá a horgászok. Az állatot végül sikerült meggyógyítani, és újra szabadon engedték azon a környéken, ahol megtalálták.

A hód hozzájárul a környezet egyensúlyához

Hogy a törvény által is védett faj biztonságosan szaporodhasson a térségben, a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal körlevelet küldött a háromszéki önkormányzatoknak, amelyben felhívja a figyelmet a hódok életterének megóvására. Hobincu Zoltán arra figyelmeztetett, hogy egy hódcsaládnak 2 kilométer hosszú folyópartra van szüksége. Ha zaklatják, életterét tönkreteszik, az állat kipusztul. A hód megjelenése jótékony hatással van a környezetre, hiszen tisztán tartja a  vízpartot, ez pedig jó hatással van a növényzet fejlődésére.

A növényevő állat a faunát is befolyásolja: ahol megjelenik, a vidrák, a farkasok és a medvék is meghonosodnak. A háromszéki folyóvizeken a hódok nem építenek gátakat, aminek az a magyarázata, hogy mély vizek mellé telepítették be a kisállatokat. A hód ugyanis csak a sekély vízben épít gátat, ahol a természetes búvóhelyek nem biztosítanak kellő védelmet a ragadozók ellen.

Kutyák veszélyeztetik a védett állatokat

A Kovászna megyébe betelepített hódokat azonban veszély fenyegeti, hiszen a védett faj ellenségei a kóbor kutyák, amelyek felfalják a védtelen hódkölyköket. A szakemberek szerint a juhászkutyák is pusztítják a hódokat: ősszel a pásztorok a folyók mentén legeltetik a nyájakat, és a juhászkutyák megtámadják a védett állatokat, amelyek életterét a mederszabályozási munkálatok is veszélyeztetik. A hód a betonnal megerősített partok mentén nem tud megélni. A vadászatot sikerült teljesen visszaszorítani, a vadorzásért ötezer lej bírságot róhatnak ki.