
Hét éremmel tért haza az ausztriai Destillata nemzetközi párlatversenyről a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis pálinkafőző kisüzem a hét végén.
2014. március 17., 15:562014. március 17., 15:56
2014. március 17., 16:032014. március 17., 16:03
A párlatok világbajnokságának tartott osztrák versenyen a sepsiszentgyörgyi műhelyben készült pálinkákat egy arany-, négy ezüst- és két bronzéremmel jutalmazták. A versenybe tizenegy országból 183 termelő 1700 termékét nevezte be, köztük sok olyan családi vállalkozás is megméretkezett, amelyek már több generáció óta főzik a pálinkát.
Eddig a döntőbe még soha nem jutott be romániai cég. Dezső Tibor, a Potio Nobilis kisüzem társtulajdonosa elmondta, aranyérmet a barackpálinkájuk kapott, de díjazták a birs-, málna-, meggy-, szőlő-, és vackorkörtepárlataikat is.
Ahhoz, hogy eljussanak a Salzburgban a hétvégén lebonyolított fináléra, a sepsiszentgyörgyi „pálinkárium” termékeinek tíz selejtezőn kellett túljutniuk. A hétvégi vetélkedőn az éremversenyben a házigazda osztrákok nyertek, második helyezett Németország, míg a harmadik Magyarország lett.
Amint arról beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyiek a januárban szervezett V. Ongai Pálinkaversenyen is több díjat kaptak. A pálinkafőző kisüzem két éve alakult, azóta sorozatosan gyűjti az elismeréseket, minden palackozott termékük nyert legalább egy díjat. Az első pálinkákat 2012-ben párolták, 2013-ban Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában vettek részt rangos megmérettetéseken, világversenyeken és nyertek.
A két cégtulajdonos, Dezső Tibor és Füstös Imre egy részmunkaidős alkalmazottal működtetik a kisüzemet, de leginkább ők válogatják, mossák, magolják, cefrézik, párolják, szűrik és palackozzák a pálinkát; folyamatosan kísérleteznek, hogy termékeik a nemzetközi élvonalban is megállják a helyüket.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
szóljon hozzá!