Újjáélesztik az ősi szőlőfajtát

Gondos sorokba rendezett borosüvegek vártak pénteken zsűrizésre a bihardiószegi Zichy-kastélyban, hogy az erdélyi és magyarországi szakemberek kiválasszák azokat, amelyek „főszereplői” lehetnek a május 27–28-án rendezendő Bakator Bor- és Gasztrofesztiválnak. Mindegyik a környékbeli kistermelők munkáját dicséri, amely az eseményt Debrecennel közösen szervező helyi önkormányzat szerint megérdemli a szélesebb körű ismertséget. Ugyanakkor szeretnék, ha az itt őshonos bakator visszatelepítésével a szőlőfajta is visszakerülne a köztudatba.

„Érmelléket jellemzően kis borászatok, kis gazdaságok alakítják. Jó borokat készítenek, de nagyon kevés lehetőségük van arra, hogy ezt megmutassák a nagyközönségnek. Innen jött a fesztivál ötlete: Nagyvárad és Debrecen közelsége széles nyitást eredményezhet, a fesztiválon remélhetőleg több ezer, a jövőben pedig több tízezer ember vesz majd részt. A cél a kistermelők segítése” – magyarázta a Krónikának a Bihar megyei község polgármestere, Mados Attila. A fesztiválborok kiválasztásának alkalmával szervezett, borkóstolóval és pincelátogatással egybekötött sajtóesemény házigazdájaként a szőlővidékéről ismert térség elöljárója megjegyezte, hogy meghívnak elismert Kárpát-medencei borászokat is, hogy ezzel is emeljék a hagyományteremtő céllal útjának indított kezdeményezés színvonalát.

Hagyományok újratöltve

Az Érmelléken nagy hagyománya van a borászatnak, 1870-ben magyar királyi vincellériskolát is alapítottak Bihardiószegen. Napjainkban is számos pincét és több tucatnyi hektár szőlőt gondoznak a helyiek. Köztük a Kun család: elmondásuk szerint hobbi szinten művelik a borászatot, de nagy becsben tartják a „Szép asszonyok völgyében” található pincéjüket, ahol takaros rendben sorakoznak a különböző versenyeken nyert díjaik. Szomszédságukban található a mintegy 15 hektáron gazdálkodó Fábián pincészet is, amellyel a vidék egyik legtapasztaltabb borásza, Fábián Tibor büszkélkedhet.

Ők ugyan a bakator fajta visszatelepítésével nem kísérleteztek, de ismerik a környéken mintegy hatvan éve kihalt faj legendáját. Szabó József helytörténész elmondása szerint a bakator bor nagy népszerűségnek örvendett az egykori Habsburg-házban, mint ahogyan 1872-ben még a kínai császár asztalára is eljutott kétszáz palack ebből a borból. „Az Egyesült Államok éttermeinek a menüjében is megtalálható volt” – ecsetelte a szakember.

Eljött a bakator ideje

Mados Attila épp a napokban bukkant rá a polgármesteri hivatalban olyan üvegben tartósított, ép bakatorfürtökre, amelyek a fajta kihalása miatt már legalább hatvanévesek. Most viszont már „friss” példányokat is lehet látni Bihardiószegen, ahol több mint egy hektáron telepítették újra a Zichy család által népszerűvé tett ősmagyar fajtát. Egy fiatal borász, Heit Lóránt foglalkozik most vele, miután elmondása szerint 2011-ben 100–110 éves tőkékre bukkantak a Szatmár megyei Avasújvárosban. Ezeket a Dunántúlra küldték el szaporításra, hogy a gyökeres oltványokat 2013-ban visszaültessék „őshazájába”, bihardiószegi földbe.

„Hogy mit kell tudni a bakatorról? Ahogy az öregek mondanák: fiam, ez mindig is itt volt, csak kimaradt közel száz évig. Illetve azt, hogy női szirmai vannak, kell hozzá egy társnövény, ami beporozza tavasszal. Itt felénk a járdovány és a vállas erdei az, amit mellé ültetünk, de badacsonyi tapasztalatunk alapján Málik Zoltán barátom állítja, hogy a sárga muskotály is segít a beporzásban” – magyarázta a Krónikának a szőlős mellett kóstolópince kialakításán dolgozó Heit.

Rámutatott, hogy a második szüreten már túl vannak, eddigi tapasztalataikat pedig tavaly vitatták meg Badacsonyban a fajtával foglalkozó szakemberek. „Idén kezdeményeztem, hogy jöjjön létre egy bakatorszövetség, annak az öt Kárpát-medencei borásznak az összefogásával, akik foglalkozunk vele, és népszerűsítenénk. Ahogy a juhfarknak vagy a kadarkának eljött az ideje, úgy most a bakatornak van egy újabb feltámadása” – fogalmazott a telkén elhelyezett Szent Orbán-tábla mellett.

Fejlődő borászat

Azt a szakemberek is elismerik, nehéz lenne megmondani, hogy a „feltámasztott” bakatornak mikor lehet ismét olyan hírneve, mint a múltban volt, de a zsűritagok közül ifjabb Csávossy György úgy vélekedett, hogy reményeik szerint évről évre javulni fog a bor minősége. „Ami biztos, nagyon jó marketingértéke lesz, hogy újra megjelent a térségben, és a borturizmust is fellendíti majd” – mondta érdeklődésünkre a borász szakember.

Véleménye szerint ahogyan ez a friss telepítés „öregszik”, úgy lesz egyre magasabb értékű a bor minősége is, az érlelés optimális időtartamát pedig a gyakorlati tapasztalatok fogják meghatározni. Megjegyezte, hogy a rendszerváltás után fejlődésnek indult Romániában, illetve Erdélyben a borászat. Eltűntek a szocialista típusú üzemek, és megjelentek a magánbefektetők. „Sok külföldi, nagy hagyománnyal rendelkező nemzet képviselői jöttek Romániába befektetni, de amellett sok hazai szakember, mint például Balla Géza is, nemzetközileg elismert, boraik kitűnő eredményeket érnek el” – magyarázta. Tapasztalata szerint a borászatban is vannak divatok, ám azt leginkább a fogyasztók diktálják.

Érdekesség egyébként, hogy a Csávossyék által zsűrizett borok között megtaláltuk Adrian Anca borait is. A Kolozsvári CFR korábbi futballistája ugyanis visszavonulása után hazatért szülőhelyére, ahol agronómmérnöki végzettségét kamatoztatva kezdett el borászattal foglalkozni. A koncertekkel, kézműves vásárral és versenyekkel tarkított május 27–28-i borfesztivált a Zichy-kastély kertjében rendezik meg.