Évről évre új elemekkel gazdagítják az Ezer Székely Leány Napja népünnepélyt, hogy az megfeleljen korunk kihívásainak – emelte ki a csütörtöki sajtótájékoztatón Antal Attila alpolgármester a július 5-én tartandó rendezvényről.
2014. június 26., 17:572014. június 26., 17:57
A Csíkszeredában és Csíksomlyón tartandó ünnep főszervezője, a csíkszeredai önkormányzat nevében az elöljáró elmondta, természetesen mindig visszanyúlnak az eredeti szervezők – Vámszer Géza, Domokos Pál Péter és a Szociális Testvérek Társasága (szürke nővérek) – szándékaihoz, akik a „hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk” gondolat jegyében indították útjára a hagyományok felelevenítését, valamint a közösségi identitás erősítését szolgáló népi és egyházi ünnepséget.
Székelyruha-kölcsönző és fotóműhely
Idén újdonságnak számít, hogy kölcsönözni is lehet népviseletet, mivel egy udvarhelyszéki vállalkozó felajánlotta, hogy elérhető áron biztosít székelyruhát – fejtette ki az alpolgármester. Felidézte, a két világháború között fotós is tevékenykedett a rendezvényen, aki a csoportokat fényképezte vagy portrékat készített. Ezúttal egy fényképész rendezi be fotóműhelyét a rendezvény idejére a Hármashalom-oltár közelében.
Antal szerint a néptáncmozgalomnak egyfajta katalizátora lett a rendezvény, manapság minden csíki településen működnek tánccsoportok – ez elsősorban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek és a társulaton kívül tevékenykedő, néptáncot oktató szakembereknek köszönhető. Egyre több székelyruhás részvevőt számolnak, tavaly 1727 nőt, 869 népviseletbe öltözött jelenlévőt regisztráltak – ezt már a megyemenedzsertől, Szabó Barnától tudtuk meg, mivel Hargita Megye Tanácsa az egyik társszervező.
András Mihály, a rendezvény műsoráért felelő Hargita Együttes igazgatója kiemelte, a népviseletmustrák eredményeként egyre több hagyományos székelyruha-darab kerül elő családi hagyatékokból. Ezeket nemcsak bemutatni szándékoznak, hanem készítenek egy digitális archívumot is, hiszen beindult a népviseletvarró mozgalom, és fel lehet újítani falvak szerint is a hagyományos székely öltözeteket.
A családok ünnepe
Amint elhangzott, a rendezvény újraindításától, a kilencvenes évek elejétől kezdődően a lányokról a családokra tevődött át a hangsúly. A két világháború között a Szociális Testvérek Társasága ezzel a rendezvénnyel elsősorban a cselédeket célozta meg. El akarták kerülni, hogy a több évig idegenben kenyerüket kereső székely leányok feladják a hitüket, viseletüket, erkölcsös életmódjukat.
Ahogy András Mihály kijelentette, céljuk, hogy a családokat csalogassák el az ünnepségre. Igaz, hogy a színpadon fellépnek tánccsoportok, de sok olyan rendezvény van, amelybe mindenkit bevonnak – ilyen a közös tánc, a közös fotó.
Jövő szombaton elsősorban családokat várnak az Ezer Székely Leány Napjára. Szokás szerint reggel 9-kor gyülekeznek a résztvevők Csíkszereda különböző pontjain. Először a Szabadság téren táncolnak közösen, majd a csíksomlyói kegytemplomba vonulnak, ahol 11 órától kezdődik a szentmise. Ezt követően mennek ki a csíksomlyói nyeregbe, ahol 13 óra tájt nyitják meg az előadások sorozatát. A táncműsorokon kívül gyermekfoglalkozásokon, mesterségbemutatókon lehet részt venni.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!