Több tízezren voltak kíváncsiak a Székely Vágtára – női lovas nyerte a döntőt

 A döntő futam három győztese képviseli majd a Székelyföldet a budapesti megmérettetésen. A kétnapos rendezvényre több tízezren voltak kíváncsiak, a rengeteg lovas program mellett sor került a székely székek bemutatójára, több térség jellegzetességeit felvonultató kiállítást nyitottak meg, ugyanakkor kiállították a húszéves Incitató alkotótábor idei alkotásait. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a megnyitón elmondta: „Jó hallani a lovak patájának dobogását, érezni a levegőben a versenyzők izgalmát.

Ezt az érzést és ezt a hangulatot nem veheti el senki sem tőlünk. Még azok sem, akiket zavar, hogy mi ilyen rendezvényeket szervezünk.” Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke hangsúlyozta, a Székely Vágta célkitűzéseit, üzenetét tekintve nem csupán lovasverseny, hanem hagyományőrző történelmi bemutató, Székelyföld önmagába vetett hitének, erejének, összetartozásának jelképe.

Lovasok, nem lóhasználók

Horváth László miniszterelnöki megbízott, a Nemzeti Lovasstratégia koordinátora Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette, a környező nemzetekkel ellentétben a magyarok nem csupán lóhasználók, hanem lovasok, a magyar kormány ezért indította a Kincsem nemzeti lovasprogramot, amely kiemelten foglalkozik a lovak, lovassportok hagyományának ápolásával. A Székely Vágta első napján derült ki, hogy a 38 nevező település közül végül 36 állhatott vasárnap rajthoz, Ozsdola lova az állatorvosi vizsgálatok során nem felelt meg az előírásoknak, Angyalos pedig még a sorsolás előtt visszalépett a versenyből. A szabályzat szerint tíz előfutamot szerveztek, hat előfutamban négy lovas, négy előfutamban három lovas állt rajthoz. A négyes indulóknál az első kettő, a hármas indulóknál a futamgyőztes jutott tovább a középfutamokba.

Előadások lóháton

A rendezvényen több előadást is bemutattak, az egyik fő attrakció a János Vitéz daljáték lovas előadása volt. Pintér Tibor rendező, a Sziget Színház igazgatója, a komáromi Lovas Színház művészeti vezetője elmondta: nem jelentett gondot Kacsóh Pongrác 1904-ben írt János Vitézét lovas környezetbe helyezni, hiszen minden magyar operett, a Mágnás Miskától a Cirkuszhercegnőig valami módon kapcsolódik a természethez és a lóhoz, az a csoda, hogy kőszínházban egyáltalán játsszák ezeket. Idén a kőröspataki Kálnoky-lovarda lovasai bemutatták a Szent György-legendát, a Bordás Attila rendezte produkció tavaly a vihar miatt maradt el.

A gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület és a háromszéki barantacsapatok a Zalán futása című előadással színesítették a vágta programját. A futamokat vasárnap összesen három órában, élőben közvetítette a Duna Televízió, minden indulóról 45 másodperces kisfilmet állítottak össze, bemutatva a lovast, a paripáját, és néhány jellegzetes képet arról a településről, amely a lovast a vágtába benevezte.

Jankó Anita, a Duna Televízió élő közvetítésének felelős szerkesztője elmondta, az ötlet elnyerte a Nemzeti Vágta szervezőinek tetszését is, és valószínűleg alkalmazni fogják a szeptemberi döntőben is. A lovas rendezvény lapzárta után díjkiosztóval, a NemEz együttes koncertjével, valamint a Háromszék Táncegyüttes Táncpromenád című produkciójával ért véget.