
Gondolatok a római limes örökségéről címmel nyílik kiállítás a marosvásárhelyi Néprajzi és Népművészeti Múzeumban kedden 17 órakor.
2014. március 03., 17:552014. március 03., 17:55
A kiállított munkák alapanyaga a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékének hallgatói és oktatói együttműködésével szervezett négyhetes szovátai felmérő tábor eredményeként állt össze.
A terepgyakorlat egy többéves nemzetközi projekt (RLCL – Erasmus IP) keretében valósult meg 2013 nyarán. A diákok a budapesti egyetem által a múlt évben megszervezett Tudományos Diákköri Konferencián hasznosíthatták a Maros megyei kutatás eredményeit.
A rendezvény feladatkiírása szerint a hallgatók három témakörben nyújthattak be pályamunkákat: romnéző kilátó elhelyezése az erdőlibánfalvi római őrtorony maradványai mellett, amely egyben jelként jelenhet meg a tájban, régészeti kutatóközpont és multifunkcionális kiállítóterek kialakítása a Maros megyei Mikházán már meglévő épületek funkcióváltása révén, valamint bemutató pavilonok tervezése a Mikháza határában feltárt római maradványok bemutatására szolgáló ideiglenes építmények formájában.
A konferencián összesen huszonhét hallgató vett részt tizenegy pályaművel, pályaművenként egy építész konzulenssel. Az építészekből, régészekből és örökségvédelmi szakértőkből álló zsűri öt díjat és négy különdíjat osztott ki.
A pályaműveket első ízben mutatják be Marosvásárhelyen a Maros Megyei Múzeum kötelékébe tartozó Római Limes Kutatóközpont szervezésében, és március 4 és 30. között tekinthetők meg. A római limes az európai kultúrtájban elnevezésű projekt keretében a berlini, kölni, erfurti, budapesti, pécsi, marosvásárhelyi és kolozsvári egyetem régészet, restaurátor, geofizikus és építész szakos oktatói és hallgatói közösen dolgoztak a római kori Dácia határát biztosító védműrendszer feltárásán, felmérésén és elemzésén.
A fő cél a feltárt Maros megyei régészeti örökség dokumentálása, publikálása, továbbá a lelőhelyek bemutatási lehetőségeinek kidolgozása volt. Örökségvédelmi szempontból a munka nem csak a római lelőhelyekről szólt, hanem a mai közeg értelmezéséről, a beillesztés-beilleszkedés problémáiról is. A kiállításmegnyitó házigazdája Soós Zoltán, a Maros Megyi Múzeum igazgatója.
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
szóljon hozzá!