Gondolatok a római limes örökségéről címmel nyílik kiállítás a marosvásárhelyi Néprajzi és Népművészeti Múzeumban kedden 17 órakor.
2014. március 03., 17:552014. március 03., 17:55
A kiállított munkák alapanyaga a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékének hallgatói és oktatói együttműködésével szervezett négyhetes szovátai felmérő tábor eredményeként állt össze.
A terepgyakorlat egy többéves nemzetközi projekt (RLCL – Erasmus IP) keretében valósult meg 2013 nyarán. A diákok a budapesti egyetem által a múlt évben megszervezett Tudományos Diákköri Konferencián hasznosíthatták a Maros megyei kutatás eredményeit.
A rendezvény feladatkiírása szerint a hallgatók három témakörben nyújthattak be pályamunkákat: romnéző kilátó elhelyezése az erdőlibánfalvi római őrtorony maradványai mellett, amely egyben jelként jelenhet meg a tájban, régészeti kutatóközpont és multifunkcionális kiállítóterek kialakítása a Maros megyei Mikházán már meglévő épületek funkcióváltása révén, valamint bemutató pavilonok tervezése a Mikháza határában feltárt római maradványok bemutatására szolgáló ideiglenes építmények formájában.
A konferencián összesen huszonhét hallgató vett részt tizenegy pályaművel, pályaművenként egy építész konzulenssel. Az építészekből, régészekből és örökségvédelmi szakértőkből álló zsűri öt díjat és négy különdíjat osztott ki.
A pályaműveket első ízben mutatják be Marosvásárhelyen a Maros Megyei Múzeum kötelékébe tartozó Római Limes Kutatóközpont szervezésében, és március 4 és 30. között tekinthetők meg. A római limes az európai kultúrtájban elnevezésű projekt keretében a berlini, kölni, erfurti, budapesti, pécsi, marosvásárhelyi és kolozsvári egyetem régészet, restaurátor, geofizikus és építész szakos oktatói és hallgatói közösen dolgoztak a római kori Dácia határát biztosító védműrendszer feltárásán, felmérésén és elemzésén.
A fő cél a feltárt Maros megyei régészeti örökség dokumentálása, publikálása, továbbá a lelőhelyek bemutatási lehetőségeinek kidolgozása volt. Örökségvédelmi szempontból a munka nem csak a római lelőhelyekről szólt, hanem a mai közeg értelmezéséről, a beillesztés-beilleszkedés problémáiról is. A kiállításmegnyitó házigazdája Soós Zoltán, a Maros Megyi Múzeum igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az élményalapú utazások kerülnek előtérbe a 2026-os turisztikai trendek szerint: a hagyományos nyaralások helyett egyre többen a természetjárást, az agroturizmust, a városok éjszakai felfedezését és a személyre szabott programokat választják.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!