Fotó: Balázs Anita/Facebook
Meséken keresztül közelíti meg napjaink problémáit Balázs Anita Meseköntösben a 21. század című kötete. A nagyszalontai első kötetes szerző olyan történeteket mesél a szerencsejáték-függőségről, a felelős állattartásról, a Facebookról és más közösségi oldalakról vagy éppen a globális felmelegedésről, amelyek mindegyike tanulsággal zárul, és a téma továbbgondolására késztet. Az írónővel a kötetről, ennek folytatásáról, a meseírás kihívásairól beszélgettünk.
2022. november 30., 14:162022. november 30., 14:16
– Többéves újságírói tapasztalat után gyerekek számára írt mesekönyvet, mely idén jelent meg a magyarországi Könyv Guru kiadó gondozásában. Mi adta a könyvírás ötletét, valamint honnan inspirálódott a történetek megírásához?
– A szikra tulajdonképpen egyik kedves barátnőm biztatása volt, aki néhány évvel ezelőtt hallott egy felmérésről, amiből kiderült, hogy hiánycikk a piacon az olyan típusú mesekönyv, ami a jelenkor témáit, problémáit járná körül. Arra biztatott, hogy ha már úgyis az írás a mindennapjaim része, próbáljam megfogalmazni a saját meséimet a mai világról. Ez késztetett arra, hogy megírjam a jelenkori meséimet,
Az inspiráció, a témák valahogy adták magukat, és egy belső hangot követve viszonylag gyorsan sikerült megtalálnom azokat a történeteket is, amelyekbe úgy éreztem, hogy jól beleilleszkedik a mondanivalóm. Valójában sok történet személyes tapasztalat is, ami gyereknyelvre fordítva, azt gondoltam, hatékony táptalaj lehet egy-egy nehéz téma feldolgozására.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– A mesegyűjtemény szokatlan témát jár körül, olyan 21. századi, kényes témákat közelít meg a mese eszközeivel, mint a játékfüggőség, klímakatasztrófa, felelős állattartás, közösségi oldalak. Ezt hangsúlyozzák a kötetben a nagyszalontai Buzgó Sándor grafikus, képzőművész illusztrációi is. Miért tartja fontosnak, hogy már egész kiskorban ráirányítsa a következő generáció figyelmét ezekre a problémákra?
– A gyerekek nagyon okosak, és sokszor csak mi, felnőttek, gondoljuk azt, hogy egy adott témát a gyerek nem ért, kicsi hozzá, nem érdekli, ráér még vele foglalkozni, és így tovább. Bár az én kislányom még csak két és fél éves, de már rajta is észrevettem, hogy mennyire látja az összefüggéseket, mindent megfigyel, lemásolja a szülői mintát, tudatosak a cselekvései. Azt gondolom, hogy a változtatás lehetősége, abban a tekintetben, hogy milyen irányba megy a világ, a felnőttek, szülők, pedagógusok kezében van.
De ugyanez elmondható a felelős állattartás kérdését illetően, hiszen ha gyermekként megtanulják, hogy minden állat egy érző lény, és mi, emberek, felelősek vagyunk értük, akkor talán 15–20 év múlva nem a szaporítótelepek, állatkínzók és gazdátlan kutyák hírével lesz tele a sajtó.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– Miként lehet közel hozni ezeket a témákat az 5–6 éves gyerekekhez? Mi jelentett kihívást a történeteknek a mese nyelvén történő tolmácsolásakor?
– Igyekeztem olyan meséket írni, amelyeket a gyerekek a magukénak érezhetnek, olyan helyzeteket bemutatni, amelyeket bárki átélhet a mindennapokban. A mesékben nagyon sok név jelenik meg, amivel az volt a célom, hogy a gyermekek magukra vagy egy barátjukra ismerjenek, s így közelebb érezzék magukhoz a szereplőket.
A legnagyobb kihívást a témák mélységének a megállapítása jelentette, hogy mennyire részletezzek a mesékben egy-egy problémát, mennyire szálazzam szét, vagy hogyan koncentráljak egyetlen aspektusra. A legtöbb esetben végül ez utóbbi verziót követtem, pontosan azért, hogy a fókusz a fő témán maradjon.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– A tíz mese mindegyike valamilyen tanulságot fogalmaz meg. Lehet-e értelmezni ezeket modern kori fabulaként?
– Abszolút, úgy érzem, ezek a mesék egyfajta modern kori fabulák, és a tanítói-nevelői szándék is volt velük a célom. Szerettem volna olyan meséket írni, amelyek nem direkt módon tanítanak, hanem sokkal inkább egyfajta megszívlelendő mondanivalót fogalmaznak meg a gyerekek számára.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– A kötetet bemutatták már több városban is. Milyen volt a fogadtatás?
– Eddig csupa pozitív visszajelzést kaptam az olvasóközönségtől. A nagyszalontai bemutatót külön kiemelném, mert ott hatalmas volt az érdeklődés. A következő időszakban szeretném minél több gyerekkel és felnőttel megismertetni a meséimet, legközelebb éppen most pénteken utazom Túrkevére, ahol a rajzfilmfesztivál keretében szerveznek könyvbemutatót.
Fotó: Balázs Anita/Facebook
– Tervezi-e a könyv folytatását? Megmarad-e a gyerekek számára írt mese műfajánál, vagy más korosztálynak is alkotna más műfajban?
– Szeretnék továbbhaladni az írói úton, és már tervezem a mesekönyv folytatását, a második kötetet, amelyben újabb tíz fontos témát öltöztetnék meseköntösbe. A célcsoport a mesekönyv tekintetében továbbra is a nagycsoportos óvodás és a kisiskolás korosztály, mert szerintem ők azok, akik már elég nagyok ahhoz, hogy érdemben beszélgetni lehessen velük fontos kérdésekről, de még elég „gyerekek” a meseolvasáshoz.
A mesei vonal mellett nyitni szeretnék más műfajok irányába is, felnőttek számára is írnék motivációs könyvet, amelyben olyan témákat érintenék, mint az önismeret, önmagunk fejlesztése, a munkahelyi és párkapcsolati nehézségek, egyfajta kapaszkodót adva számukra, hogy ne csak túléljék, hanem megéljék a mindennapokat. Jelenleg ebben a két könyvben gondolkodom, de a távolabbi jövőben az is elképzelhető, hogy regény vagy a házi kedvenc ihlette kötet is születik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!