Tabu a kegyes halál Romániában

Traian Băsescuhoz fordult egy 29 éves, súlyos beteg konstancai fiatalember, azt kérve az államelnöktől: hagyja jóvá, hogy eutanáziában részesítsék. Az államfőhöz intézett levelében Eugen Constantin Anghel kifejtette, nem képes már tűrni „az öt éve tartó elviselhetetlen szenvedést\", és hogy \"szeretne eltávozni mielőbb ebből a kegyetlen és közömbös világból\". A fiatalember betegnyugdíja mindössze 350 lej, és mint levelében írta, ebből az összegből még a legolcsóbb, számára szükséges gyógyszereket sem vásárolhatja meg. A konstancai fiatalember 2003 óta legnagyobb részt kórházban tartózkodik, mivel többféle súlyos betegségben szenved, többek közt májcirózisban. A konstancai megyei kórház szóvivője, dr. Florian Stoian szerint a fiatalember egészségi állapota bár nagyon súlyos, stabilnak mondható, ugyanakkor májátültetésre lenne szüksége. Traian Băsescu hétfő este leszögezte: bár sajnálja a súlyos beteg fiatalembert, nem tehet érte semmit, ugyanis az eutanáziát nem teszik lehetővé a romániai törvények. A büntetőtörvénykönyv szerint ugyanis az, aki hozzásegít valakit az eutanáziához, bűnrészességgel vádolható, és 3-tól 7 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. „Amúgy ez orvosi probléma, és az államelnöknek nem áll módjában segíteni\" – tette hozzá Băsescu. Mircea Savu, a bukaresti Fundeni onkológiai központ igazgatója kijelentette, hogy sem orvosként, sem pedig emberként nem gondol arra, hogy ezt az „emberölési módszert\" – amelyet szerinte cinikusan neveznek „szép halálnak\", valaha is törvényessé teszik Romániában.

Európában elsőként Hollandiában alkalmazták

Az a vélemény, amely szerint az eutanázia erkölcsi szempontból megengedhető, az ókori görög filozófusokig vezethető vissza. A hagyományos keresztény vallás elutasítja, főleg azért, mert ellentmond a hatodik parancsolatban foglalt, ölésre vonatkozó tiltásnak. Az eutanázia legalizálására vonatkozó szervezett mozgalom Angliában 1935-ben indult, amikor C. Killick Millard megalapította az eutanázia törvényesítéséért küzdők önkéntesek társaságát. A társaság törvénytervezetét a Lordok Háza 1936-ban és 1950-ben is elutasította. Az Egyesült Államokban az Euthanasia Society of America szervezetét 1938-ban alapították. A gyógyíthatatlan beteg halálának az ő belegyezésével történő meggyorsítása vagy előidézése azonban a mai napig vitákat szít egyházi körökben, és orvosetikai szempontból is sok kérdés merül fel a módszerrel kapcsolatban. Az elmúlt évtizedekben azonban egyes európai országokban törvényessé tették: Hollandia volt az első, ahol 1998 óta legálisan hajtanak végre eutanáziát, később Belgiumban, Luxemburgban, Svájcban is engedélyezték a kegyes halál módszerét. Ezen kívül az Egyesült Államokbeli Washingtonban és Oregonban, valamint Andalúziában  (Spanyolország) és Thaiföldön is törvényes keretek között hajtanak végre  eutanáziát. Az egyik legnagyobb svájci eutanázia egyesület, a Dignitas, tíz év alatt 640 gyógyíthatatlan betegnek segített, hogy eutanáziában részesüljön, 4000 és 7000 euró közti összegért.

„Az élet Isten ajándéka\"

Az egyház ellenzi az eutanáziát, mivel úgy véli, hogy az emberi szenvedés \"nem fölösleges\", még akkor sem, ha a jelentőségét nem lehet \"lefordítani emberi nyelvre\" –szögezte le tegnap a bukaresti ortodox patriárkátus a konstancai fiatalember esetére utalva. \"Az élet isten ajándéka, és senkinek nincsen joga azt megszüntetni\" - jelentette ki a patriarkátus szóvivője, Costel Stoica. A Román Ortodox Egyház álláspontja szerint az eutanázia a szekularizáció kifejezője - ennek megfelelően az embernek joga van saját, vagy embertársa élete fölött rendelkezni. Az eutanázia az ortodox egyház állaspontja szerint ugyanakkor \"hedonista, államosított erkölcs\", amely figyelmen kívül hagyja a szenvedés igazi értékét.