A szilágysági diáklány számára kiemelten fontos az újabb nyelvek-kultúrák megismerése, a koreai nyelvet is szeretné elsajátítani
Fotó: Kovács Barbara Facebook-oldala
A keleti kultúrák, modern technológia vagy tudományos kutatások iránt érdeklődő diákoknak őszintén ajánlja egy dél-koreai egyetem felfedezését Kovács Barbara, aki maga is épp Szöulban tölt egy szemesztert cserediákként. A szilágycsehi születésű, egykor a kolozsvári BBTE, jelenleg pedig a Debreceni Egyetem hallgatója az oktatási rendszerek közti különbségekről, a dél-koreai, szöuli mindennapokban tapasztalt kihívásokról, érdekességekről beszélt a Krónikának.
2025. november 16., 13:562025. november 16., 13:56
– A Pannónia ösztöndíjprogram keretében cserediákként egy szemesztert Dél-Korea fővárosában, Szöulban töltesz. Mi alapján választottad ezt a kelet-ázsiai térséget?
– Fordító-tolmács mesterképzésen veszek részt, és közben szabadúszó fordítóként dolgozom, ezért a nyelvtanulás, valamint az újabb nyelvek-kultúrák megismerése kiemelten fontos számomra. Azért választottam Dél-Koreát, mert szeretném megtanulni a koreai nyelvet. Rájöttem, hogy egy idegen nyelv megtanulása akkor a leghatékonyabb és leggyorsabb, ha körülvesz a nap 24 órájában, mindenhol, ezért megragadtam a lehetőséget, amit a Pannónia-ösztöndíj kínált. Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért és igyekszem kihasználni, ugyanakkor
Azért pont koreai nyelvet szeretnék tanulni, mert szerintem a keleti országok, keleti nyelvek ismerete egyre fontosabb napjainkban, és fordítóként egy keleti nyelv ismerete szerintem elengedhetetlen.
Kovács Barbara egy szemesztert a szöuli Chung-Ang Egyetemen tölt
Fotó: Kovács Barbara Facebook-oldala
– Milyen volt az első benyomásod, amikor megérkeztél Szöulba? Volt valami, ami azonnal meglepett vagy különösen emlékezetes maradt?
– Legelőször az extrém párás meleg okozta a legnagyobb meglepetést, nem számítottam rá. Ez egy jókora terhet ró azok szervezetére, akik nincsenek ilyesmihez hozzászokva, megnehezíti a pihenést, és fokozza a kimerülést.
A második dolog, amit észrevettem, az maga a technológiai fejlesztésekre alapuló rendszer. A mindennapi életet itt teljesen átszövi egy digitalizált rendszer. Mindenre van egy applikáció, minden elintézhető online, nagyon kevés dolog igényel személyes kontaktust vagy párbeszédet.
A harmadik dolog pedig a népsűrűség, itt ugyanis egy kb. akkora területen mint Erdély területe (Erdély 100 284 négyzetkilométer, 6,4 millió lakossal, Dél-Korea 100 363 négyzetkilométer, majdnem 52 millió lakossal)
Tehát mindig mindenhol nagyon sok ember van, de ezt csak azért veszem észre, mert kisvárosban nőttem fel, ahol szinte mindig kihaltak az utcák.
A szöuli egyetemen nagyon gyors ütemben halad az anyag és elképesztő mennyiségű információt kell feldolgozni
Fotó: Kovács Barbara Facebook-oldala
– Az összehasonlításoknál maradva: miben különbözik a dél-koreai egyetemi oktatás a romániaitól?
– Bár én jelenleg a Debreceni Egyetemen tanulok, most a magyar felsőoktatást jobban ismerem, de korábban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatója voltam 5 évig, így emlékszem, milyen volt ott tanulni. Dél-Koreában a tanuláshoz, a hallgatók tudásának a felméréséhez való hozzáállás és az oktatás stílusa is teljesen más, mint a kolozsvári egyetemen.
A helyi nagy cégek olyan juttatásokat nyújtanak dolgozóiknak, amiért valóban megéri tanulni, de sajnos az ezért zajló verseny is hatalmas. Így a diákok a jegyek tekintetében is egymással versenyeznek, és sokszor nem az elért pontszámok szerint osztályozzák őket, hanem az elért eredményeket egymáshoz viszonyítják. Meg van határozva, hogy egy 70 főből álló csoportnak csak a legjobb 10 százaléka kap legmagasabb minősítést, azaz A-t (itt is az amerikai minősítési rendszert használják, A-tól F-ig).
Az oktatási stílus nyilván mindenhol más, és itt én úgy jellemezném, hogy nagyon aprólékosan oktatnak: az apró részletek nagyon fontosak. Nagyon gyors ütemben halad az anyag és elképesztő mennyiségű információt kell feldolgozni, miközben otthon a félév során realisztikusabb mennyiségű információval szembesítettek a tanárok. Úgy érzem, hogy otthon kevesebb információ jött velem szembe, de azokat volt időm feldolgozni és elraktározni. Itt a hatalmas mennyiségű információ miatt sokszor erre nincs időm.
A kurzusok után különböző plusztevékenységeken vehetnek részt a hallgatók
Fotó: Kovács Barbara Facebook-oldala
– Milyen tantárgyakat választottál a Chung-Ang Egyetemen, és miért épp azokat? Volt olyan kurzus, ami különösen inspiráló vagy szokatlan volt számodra?
– A Debreceni Egyetemen angol–francia nyelvekkel dolgozom, ezért itt is angol és francia kurzusokat választottam, de ezek mellé felvettem egy koreai nyelvi kurzust is és egy koreai kultúra és művészet tantárgyam is van. Próbáltam olyan tárgyakat felvenni, amelyek hasznosak számomra és ezért döntöttem a vitázás, esszéírás (academic writing), francia beszédtanfolyamok és koreai nyelv mellett.
A koreai kultúra és művészet kurzus segítségével sikerül megértenem a helyi társadalmi berendezkedést, ez a tantárgy egy történelmi, politikai-kulturális betekintést nyújt a koreai popkultúrába, és segít megérteni azt is, hogy mi áll a koreai szórakoztatóipar töretlen népszerűsége mögött. A koreai hullám ugye elég népszerű jelenség napjainkban, és szerintem Dél-Koreában vitathatatlan szakértelem áll mind a filmipar, mind a zeneipar mögött.
annak ellenére, hogy a második világháború, majd a koreai háború szegénységet, nélkülözést és egy romokban álló országot hagyott maga után. Ez egy nagyon inspiráló történet számomra, és csodálom a dél-koreaiak szorgalmát, erejét és kitartását.
Kovács Barbara hanbokot bérelt a Gyeongbokgung palota meglátogatásához
Fotó: Kovács Barbara Facebook-oldala
– Milyen kihívásokkal kellett szembenézned az első hetekben – akár nyelvi, akár kulturális téren? Hogyan sikerült ezeket leküzdened?
– Legfőképp nyelvi kihívásokkal szembesültem, mivel az európai országokkal ellentétben itt kevesen beszélnek angolul, de nem volt olyan helyzet, amit Google-fordítóval ne lehetett volna megoldani, illetve én már egy éve tanulok koreaiul, tehát alapszókinccsel már rendelkezem.
Minden országban átesünk a kulturális sokk jelenségen, de sokat olvastam és informálódtam a koreai kultúráról, szokásokról és mindennapokról, ezért nem ért meglepetés, de érdekes volt személyesen is átélni a helyi szokásokat.
Cserediákként felfedezi a dél-koreai kultúrát
Fotó: Kovács Barbara Facebook-oldala
– Hogyan éled meg a dél-koreai mindennapokat? Van-e olyan szokás vagy értékrend, ami különösen tetszik vagy amihez nehéz volt hozzászokni?
– A mindennapokhoz könnyű volt hozzászokni, amint sikerült beilleszkedni és kialakítani egy rutint.
és ez arról szól, hogy a koreaiak megfigyelik a körülöttük levők testbeszédét, arckifejezését, tehát felmérik a körülöttük levők kedélyállapotát, és aszerint viselkednek, odafigyelve másokra, alkalmazkodva másokhoz.
Ez nagyon érdekes volt számomra, és nagyon pozitív tapasztalat volt az is, hogy sok koreai ember nagyon önzetlen és felajánlja a segítségét másoknak. Sok koreai diák segítőkész a külföldi diákokkal, és szívesen segítenek, hogy könnyebben beilleszkedjünk.
A diáklány számára a szilágysági kultúra, hagyományok ápolása is nagyon fontos
Fotó: Kovács Barbara Facebook-oldala
– Mit tanácsolnál azoknak a diákoknak, akik szintén szeretnének ösztöndíjjal Dél-Koreába vagy Ázsiába utazni?
– Én nagyon őszintén tudom ajánlani, hogy akit érdekelnek a keleti kultúrák, a modern technológia vagy a tudományos kutatások, az vágjon bele bátran egy ilyen kalandba, jöjjön el ide, és tanuljon egy dél-koreai egyetemen.
Egy nagyon fejlett országról van szó, de a kultúra teljesen más, ezért nem árt előtte kicsit megérteni az itteni szokásokat, és megismerni a koreaiak életstílusát, megbarátkozni a helyi ételekkel. A koreai kultúra és az élet Szöulban mindemellett nagyon izgalmas, rengeteg lehetőség van a külföldiek számára, hogy megismerkedjenek a helyi kultúrával, hogy megtanulják a nyelvet, vagy részt vegyenek helyi kutatási projektekben az egyetemeken, ami szerintem nagyszerű lehetőség.
Már kis kora óta érdeklődéssel és izgalommal gondolt Tajvanra Sata Zalán, aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakos hallgatójaként a teljes másodévét a tajpeji egyetemen tölti cserediákként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alvászavar ma már nemcsak az idősebbeket érinti: egyre több fiatal és gyermek küzd álmatlan éjszakákkal. Marton László rezidens orvos szerint a háttérben gyakran nem betegség, hanem a rohanó életmód, a képernyők és a rendszertelen napirend áll.
Megnyílt Románia első tematikus tanösvénye, amelyet Jules Verne Várkastély a Kárpátokban című regénye ihletett. A különleges útvonal a Hátszegi-medencét szinte teljesen lefedő Hátszegvidéki Nemzetközi UNESCO Geoparkban található.
Sarah Jessica Parker kapja a Carol Burnett-díjat, Hellen Mirren pedig a Cecil B. DeMille-díjat a Golden Globe januári díjátadó gáláját pár nappal megelőző, külön ceremónián – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Novemberben és decemberben ismét Erdélybe látogat a magyar operett három neves képviselője: Oszvald Marika, Peller Károly és Szendy Szilvi. A Budapesti Operettszínház művészei egy teljesen megújult műsorral lépnek színpadra.
Közelednek az év leggyorsabb hullócsillagai: hétfőről keddre virradó éjszaka tetőzik a Leonidák meteorraj, amikor óránként akár 15 hullócsillag is feltűnhet az égbolton – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t csütörtökön.
Sepsiszentgyörgyön mutatja be legújabb jazzprojektjét az UniCante Egyetemi Kórus. A tizenöt éves kolozsvári formáció november 15-én a Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermében lép fel.
A mesterséges intelligencia (AI) által generált zeneszámokat szinte lehetetlen megkülönböztetni az emberek által készítettektől egy friss felmérés szerint.
Évről évre nagyobb érdeklődés övezi a Márton-napi lámpás felvonulást Kalotaszegen, melynek hagyományát a térségben előbb Körösfőn, majd 2023-tól Bánffyhunyadon teremtették meg, bevonva Kolozs és Szilágy megyei óvodákat.
A Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata kiadta a városrendezési engedélyt egy valódi Boeing 737 repülőgép prémium szálláshellyé és innovatív turisztikai látványossággá történő átalakítására.
Kolozsvár szórakozóhelyein is bevezetik az „Angel Shot” biztonsági jelszót, amely lehetővé teszi a veszélyben lévő nők számára, hogy diszkréten kérjenek segítséget. A kezdeményezéshez nyolc klub és kocsma csatlakozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!