Hirdetés

Szétválasztani a valóságot a virtualitástól – Fazakas Ildikó pszichológus a videójátékok gyermekekre gyakorolt hatásairól

Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi iskolapszichológus •  Fotó: Facebook/Fazakas Ildikó

Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi iskolapszichológus

Fotó: Facebook/Fazakas Ildikó

Az okostelefon, a különböző digitális eszközök és a videójátékok a gyerekek életének szerves részét képezik napjainkban. Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi iskolapszichológussal arról beszélgettünk, milyen hatással vannak a videójátékok és a közösségi oldalak a gyermekek személyiségének fejlődésére. Arról is kérdeztük, mit tehetnek a szülők az arany középút megtalálása érdekében.

Oláh Eszter

2022. március 13., 12:412022. március 13., 12:41

Már évek óta világosan körvonalazódó trend, hogy a gyerekek, tinédzserek egyre több időt töltenek a számítógép, laptop, táblagép vagy okostelefon képernyője előtt, a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett online oktatás miatt pedig ez az idő nemcsak hogy tovább nőtt, de a szülők is egyre kevésbé tudják kitolni azt a kort, amikor hasonló eszközt adnak gyermekeik kezébe. A témában jártas szakemberek véleménye már évek óta többnyire megegyezik abban, hogy érdemes minél inkább kihúzni azt a kort, amikor a gyermek megkapja első okostelefonját.

Az elmúlt időszakban azonban ez is átalakult. Míg bő két évvel ezelőtt az iskolapszichológus nyugodtan tanácsolhatta a szülőknek, hogy minél tovább várjanak azzal, hogy okostelefont vagy számítógépet vásárolnak a gyereküknek, a pandémia óta ezt már kevésbé teheti meg. „Az a szülő, aki nagyon tudatosan elhatározza, hogy kivédi, meg tudja – vagy legalábbis a pandémia kezdetéig meg tudta tenni.

Hirdetés

Az a szülő, aki korábban nem adott okostelefont a gyermekének, az online oktatás miatt kénytelen volt beszerezni azt.

Hiába tanácsolom egy szülőnek, hogy minél később kerüljön a gyermek hasonló eszközök közelébe, amikor az iskola és az óvoda miatt ezek használata ma már kötelezővé vált” – osztotta meg tapasztalatait a Krónikával Fazakas Ildikó iskolapszichológus (portrénkon), aki a sepsiszentgyörgyi Ady Endre és a Gödri Ferenc Általános Iskolákban huszonkét éve foglalkozik gyermekekkel, és szakmájából kifolyólag közvetlen közelről ismeri a fiatal generációt érintő legfontosabb témákat, jártas az őket érintő legaktuálisabb problémák és kihívások terén.

Ami az internethasználati szokásokat illeti, azt mondja, a 9–16 éves korosztály leggyakrabban a közösségi média oldalait, a Facebookot és az Instagramot használja, ezek közül is inkább az utóbbit, a Facebook ugyanis már elavultnak számít a fiatal generáció körében. Míg a fénykép- és videótartalmak megosztására alkalmas Instagram és Tiktok oldalai – ahol gyakran éri a gyermekeket bántalmazás – a lányok közt népszerűbbek, a fiúk a Youtube videómegosztó böngészésével, illetve különböző videójátékokkal töltik szívesebben idejüket.

Fazakas Ildikó szerint sajnos gyakran találkozni olyan esetekkel is, amikor a gyerek – hazaérve az iskolából – akár éjszakába nyúlóan játszik ezekkel a játékokkal. A szélsőséges esetektől eltekintve ugyanakkor az is elmondható, hogy a videójátékok – akár egyedül, akár társakkal együtt játsszák – a legtöbb fiú életében napi szinten jelen vannak.

Pro és kontra érvek

Még mielőtt a függőséget okozó és agressziónövelő vonatkozást mélyebben körüljárta volna, a szakember kiemelte, hogy egyes kutatások szerint a videójátékok bizonyos szociális és kognitív kompetenciákra fejlesztően hatnak. Javíthatják például a szem- és kézkoordinációt, a megfigyelőképességet, a koncentrációt és a figyelmet, ugyanakkor serkentőleg hatnak a gyors döntéshozatalra is. Véleménye szerint a kulcs az arany középút megtalálásában, a megfelelő játékok kiválasztásában és az időbeni korlátozásban rejlik.

Fazakas Ildikó szerint ugyanakkor minden gyerekre vonatkozó, általános következtetéseket nem lehet levonni, hiszen míg egyeseket kevésbé érint, más gyerekeknél komoly problémákat tud okozni a túlzásba vitt videójáték-használat. A téma mentén leggyakrabban felmerülő kérdés a függőség és az abból fakadó, különböző devianciák.

A helyzet súlyosságát igazolja az is, hogy 2019-ben a videójátékokkal kapcsolatos zavarok hivatalosan is felkerültek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegséglistájára.

Míg sok európai országban komolyan veszik a jelenséget, és több figyelmet fordítanak a kezelésre, addig a szakember szerint az országban valahogy elsikkadnak a probléma orvoslására kialakított stratégiák. Mint mondta, a teljes addiktológia területén nagy a szakemberhiány, Bukarest kivételével nem is lehet hasonló kezelést igénybe venni.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Elmondta, hogy a gyermekek esetében a valós cél hiánya jelentősen befolyásolja a függőség kialakulásának veszélyét. „Azoknál a gyerekeknél, akik sportolnak vagy játszanak valamilyen hangszeren, az elérendő cél nagyon is valós. Ha egy gyereknek az élete csak a játékprogramokra korlátozódik, és kizárólag az lesz a célja, hogy egy bizonyos játékszintet elérjen, az nem valós, hanem egy virtuális cél” – húzta alá a pszichológus.

Hatással van a valós életre

A virtuális világban eltöltött időnek, az ott zajló tevékenységnek ugyanakkor hatása van a valós életre is. Fazakas Ildikó kiemelte, hogy elsorvadhatnak például kommunikációs készségek, hiszen akkor sem beszélhetünk annak igazi, élő jellegéről, ha a játékot egyszerre többen játsszák a számítógépen. A videójátékok sajátossága ugyanakkor, hogy egyidejűleg különböző életkorú felhasználók léphetnek be, amely során a gyermek könnyen tanulhat olyan kifejezéseket, amelyek nem az életkorának megfelelőek.

Hozzátette, ha a szülő nem ellenőrzi rendszeresen gyermekét, a játékban használt, vulgáris kifejezések miatt a kommunikációs stílus nagyon elfajulhat. Éppen ezért azt tanácsolta, hogy a szülői felügyeletnek a gyermek által böngészett virtuális tartalmakra is ki kell terjednie, hiszen a világhálón szintén nagy valószínűséggel találkozik az életkorát meghaladó információkkal.

Egy másik, nehezen kiszűrhető, ám valós vetület az elmagányosodás, amit a szülők gyakran csak akkor vesznek észre, amikor valamilyen agresszív magatartás üti fel a fejét, vagy az iskola jelzi, hogy gond van.

Amikor pszichológus segítségével visszapörgetik az életeseményeket, kiderül, hogy az agresszivitás és a különböző magatartásbeli zavarok rendszerint egy hosszabb folyamat eredményeként jelentkeznek. A gyermekek körében oly népszerű lövöldözős játékokat vizsgálva a kriminálpszichológusok és a játékelmélettel foglalkozó szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy ezek mind az agresszivitással, szélsőséges esetekben pedig mind a gyilkosságokkal összefüggésbe hozhatók.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Végeztek már kutatásokat, amelyekből kiderült, hogy egyes serdülőgyilkosságot elkövető fiatalok esetében lekövethető az ilyen jellegű videójátékok használata.

A játékok károsságát illetően azonban megoszlanak a vélemények.

Egyes kutatók úgy találják, hogy a videójátékok nagy része az erőszakos cselekedetet jutalmazza, az agressziót pedig mint problémakezelési megoldást mutatja be. Emellett csökkenti az empátiát és érzéketlenít. Más kutatók ezzel szemben úgy tartják, hogy ezek segítik a gyermeket a feszültséglevezetésben.

Bár egyértelmű megállapodás nem született a kérdés kapcsán, Fazakas Ildikó úgy véli, a mérleg nyelve inkább az első szempont fele billen, a videójátékok pedig később, a felnőttkorban alkalmazott problémakezelési módszereket is befolyásolhatják – nem feltétlenül pozitív irányba.

A túlzásba vitt internethasználat és a videójátékok káros hatása a szakember szerint bizonyos jelekből könnyen felismerhető, ebben van kiemelt szerepe nem csak a szülőknek, hanem a pedagógusoknak és az osztályfőnöknek is. Egy beszélgetés során ugyanis sok minden kiderül: a megváltozott szókincsből, a viselkedésből, a hirtelen bekövetkező, megjelenésbeli változás alapján és az iskolai eredmények romlásából ki lehet következtetni, hogy mekkora is a baj.

Eltiltás helyett bizalom és beszélgetés

Az iskolapszichológus ugyanakkor kiemelte, hogy a gyermeknek el kell érnie egy bizonyos érzelmi és értelmi intelligenciaszintet ahhoz, hogy szét tudja választani a játékot a valóságtól. Ahhoz, hogy megfelelően kezelje az online játékok virtuális világát, be kell töltenie legalább a 15–16 éves kort.

Éppen ezért a szülő és gyermek közti bizalmas beszélgetésnek óriási szerepe van. Mint mondta, 10–12 éves korban, amikor a gyermek még valamelyest hallgat a szülőre és nyitott a vele való beszélgetésre, érdemes megvitatni a játék mentén felmerülő kérdéseket és szabályokat.

Ehhez viszont érdemes a megfelelő helyet és időt kiválasztani, az oktatószöveg a szakember szerint ugyanis rendszerint nem ér célba.

„Az eltiltás nem megoldás, hiszen az rombolja a szülő-gyermek viszonyt. Egyes kutatások arról számolnak be, hogy ha az adott információs rendszerben jártas szülő együtt játszik a gyermekével, jobban kontrollálhatja a nézési időt. Ezáltal kevesebb lesz a konfliktus, és jobb lesz a családi légkör is. Érdemes tehát megtalálni a középutat” – vázolta az iskolapszichológus.

A felnőtteknek tartott, tájékoztató előadásain a szakember azt javasolja, hogy legyenek jártasak a gyerekek által kedvelt videójátékokban és internetes tartalmakban. Az a szülő ugyanis, akinek nincs tapasztalata, kevésbé hitelesen beszél majd a káros hatásokról. Fontosnak tartotta egyúttal kiemelni, hogy a szülőknek egyet kell érteniük a szabályozásban, illetve mintát kell szolgáltatniuk a gyerekük számára.

Idézet
Arra is figyelniük kell, hogy az okostelefon és azok használata ne váljon a jutalmazás eszközévé: ha a gyerek azért kap új telefont, mert ügyesen viselkedett, régen rossz a történet”

– tette hozzá. Ha fogékony rá a gyerek, a szakember javasolja, a szülők készítsenek listát arról, milyen hasznos tevékenységekkel töltheti a gyerek a videójátékozásra szánt időt, érdemes átbeszélni azok hosszú távú hatását.

Fazakas Ildikó arra is kitért, hogy azok számára, akik kevésbé jártasak a témában, ma már rengeteg oktatóvideó, kisfilm, cikk és könyv elérhető az interneten, ami segíthet a szülőknek úgy megközelíteni a kérdéskört, hogy az a gyermek számára is érthető és érdekes legyen. Példaként a Sólymos Ákos által írt Frici, Fülöp és a hackerek című gyerekkönyvet hozta fel. Említést tett ugyanakkor az úgynevezett. „control parental” címszó alatt elérhető szűrőprogramokról is, amelyekkel részletekbe menően követhetőek a gyerekek által böngészett oldalak és a különböző platformokon töltött idő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 13., hétfő

Arcok másképp – Ismerd fel a hírességet, és nyerj!

Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.

Arcok másképp – Ismerd fel a hírességet, és nyerj!
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Sárgabarack, a nyár „aranyalmája”

Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.

Sárgabarack, a nyár „aranyalmája”
Sárgabarack, a nyár „aranyalmája”
2026. július 12., vasárnap

Sárgabarack, a nyár „aranyalmája”

2026. július 12., vasárnap

Mauritiustól Marokkóig: mi van az ingyenutazások, influenszerélet mögött? Egy erdélyi utazóblogger a kulisszákról

Több százezres követőtábor, szponzorált utazások és látványos tartalmak – de mi van a kulisszák mögött? Erről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes utazóbloggerrel, az Agi.travels oldal készítőjével.

Mauritiustól Marokkóig: mi van az ingyenutazások, influenszerélet mögött? Egy erdélyi utazóblogger a kulisszákról
2026. július 10., péntek

Aranyáron mérik a szállást: idén is mélyen a zsebbe kell nyúlniuk a Kolozsváron fesztiválozóknak

Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.

Aranyáron mérik a szállást: idén is mélyen a zsebbe kell nyúlniuk a Kolozsváron fesztiválozóknak
Hirdetés
2026. július 09., csütörtök

Meghalt Bonnie Tyler

Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.

Meghalt Bonnie Tyler
Meghalt Bonnie Tyler
2026. július 09., csütörtök

Meghalt Bonnie Tyler

2026. július 08., szerda

Minden fuvar új történet – Egy kolozsvári személyszállító sofőr éjszakái és nappalai

Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.

Minden fuvar új történet – Egy kolozsvári személyszállító sofőr éjszakái és nappalai
2026. július 08., szerda

Az AI „már a spájzban van”, Romániában is megjelentek az önműködő edények

A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.

Az AI „már a spájzban van”, Romániában is megjelentek az önműködő edények
Hirdetés
2026. július 08., szerda

Uniós védettséget kaphat egy hagyományos bihari fogás

Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.

Uniós védettséget kaphat egy hagyományos bihari fogás
2026. július 06., hétfő

Minden eddiginél többen buliztak a VIBE több mint száz színpadi produkciójára

Rekordszámú résztvevő vett részt a nyolcadik VIBE Fesztiválon: a szervezők összesítése szerint négy nap alatt mintegy 110 ezer látogató fordult meg a Maros-parti rendezvényen.

Minden eddiginél többen buliztak a VIBE több mint száz színpadi produkciójára
2026. július 06., hétfő

Román nő bukott le Magyarországon: szatyorszámra vitte el az idősek pénzét és aranyát unokázós csalásokkal

Unokázós csalások felderítésén dolgozó Békés megyei rendőrök fogtak el egy roán állampolgárságú nőt, aki a gyanú szerint szatyorszámra vitte el az aranyat és a pénzt becsapott idős emberektől – közölte a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság hétfőn.

Román nő bukott le Magyarországon: szatyorszámra vitte el az idősek pénzét és aranyát unokázós csalásokkal
Hirdetés
Hirdetés