
Május közepén első alkalommal bocsátanak föl a Székelyföldről olyan magasságba emelkedő tudományos műszeregyüttest, ahonnan már jól kivehető a Föld görbülete, és a világűr sötétje is látszik.
2014. május 05., 17:192014. május 05., 17:19
A ballont az időjárás függvényében, előreláthatólag május 12. és május 15. között bocsátják fel 10 és 12 óra között Marosvásárhely mellől, egy később pontosítandó helyszínről. A hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy, az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy biológiai kísérlet és egy fényképezőgép is helyet kap a léggömb kosarában.
A szonda helyzetét és sebességét egy GPS-berendezés méri, az adatokat pedig egy rádióadó továbbítja a földi vevőállomásnak. A szonda körülbelül egy órányi emelkedés után lép be a sztratoszférába, majd további fél órányi emelkedés után éri el a legnagyobb magasságot, ami 35-40 kilométernyire tehető.
Ilyen magasságból került sor 2012 októberében Felix Baumgartner történelmi ugrására is. Itt a léggömb megsemmisül, a műszeregyüttes pedig ejtőernyővel ereszkedik vissza. A földet érés helyzetét az előzetes meteorológiai adatokból meg lehet becsülni, de ez akár 200 kilométerrel is eltérhet a felbocsátás helyétől, ezért a rádióbemérő egységgel ellátott kereső csapat már a felbocsátást követően elindul a szonda begyűjtésére.
A felbocsátás a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló Intézet igazgatója, dr. Hegedűs Tibor asztrofizikus vezetésével és Solymosi János híradástechnikai mérnök, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke szakmai támogatása mellett valósul meg. A bajai csapat több sikeres felbocsátást is végrehajtott, és már a rendszeres tudományos és ipari hasznosíthatóság lehetőségeit vizsgálják.
Az erdélyi munkálatokat dr. Csegzi Sándor fizikus, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem igazgatója hangolja össze, a felbocsátás tudományos tanácsadója pedig dr. Hantz Péter fizikus, sportpilóta. A rádiós bemérés munkálataiban a Sapientia Egyetem Villamosmérnöki Tanszékének munkatársai és diákjai is részt vesznek.
A tervezett további felbocsátások meteorológiai méréseinek eredményeit a Kertészmérnöki Tanszék munkatársai fogják elemezni. A szervezők minden érdeklődőt szívesen látnak, dr. Csegzi Sándor projektvezetőnél lehet jelentkezni (csegzis@yahoo.com, 0722-468219). Az első jelentkezőknek arra is lehetőségük nyílik, hogy egy, az intézményük logójával ellátott zászlócskát a szonda magával vigyen a közeli világűrbe.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
szóljon hozzá!