Szalmabála-építészet: hagyományos anyag, modern felfogás

A régi-új építőanyagból egy mintafalat húztak fel a Caritas vidékfejlesztési osztályának gyergyói udvarán. A favázszerkezetes, szalmabálával szigetelt, agyagvakolattal tapasztott falat bárki szemügyre veheti, és ha effajta építkezéshez akadna kedve, mintát is vehet róla. A képzést vezető Abos Ede építész szerint hamarosan „divatba jönnek” a szalmabálaházak, hisz az európai építészeti törekvések a passzívházak irányába tartanak, az energiatakarékos épületeknek pedig sok szempontból kitűnő anyaga a szalmabála.

Lakóház szalmaláng nélkül

„Szalmabálából szinte minden megépíthető, de nálunk egyelőre lakóházat ajánlott építeni belőle, mivel ezekre pillanatnyilag nem kell tűzvédelmi engedély Romániában” – mondta lapunknak Abos Ede. Mint hozzátette, hivatalos tűztesztek igazolják, hogy a mindkét oldalról agyagvakolattal tapasztott szalmafal nem tűzveszélyes, „2000 Celsius-fokos hőmérsékleten 90 percig bírja anélkül, hogy begyulladna”.

Építőanyagként hasznosítani más tulajdonságai miatt is ajánlott: helyben megtalálható, előállítása nem igényel jelentős energiát, elérhető áron megvásárolható. Az ebből épült háznak olcsó a fenntartása, alacsony a fűtésre felhasználandó energiaigénye, magas termikus komfortot nyújt, időtálló – sorolta a szakember, aki maga is szalmabálából készül családi házat építeni. A környéken már van pár ilyen lakóház – mondta, meggyőződéssel állítva, hogy nem kell sok idő, amíg a kételkedők is felfedezik a régi-új építőanyag előnyeit, és egyre többen kezdenek szalmabálából építkezni.

Kizárhatók a „bérlők”

„Sokan a rágcsálók miatt félnek ettől az építőanyagtól, attól tartanak, hogy az egerek beköltöznek a szalmabálaház falaiba” – mondta az építész, hozzátéve, hogy ez a veszély teljesen kizárható. „A szalmának nincs tápértéke, ezért a rágcsálók csak melegedni használják. De egy jól betapasztott falba nem tudnak bemászni, és vannak más megoldások is, amikkel el lehet riasztani a rágcsálókat” – magyarázta. Hozzátette, a szalmabálaházak folyamatosan törődést igényelnek. A megsérült vakolatot azonnal ki kell javítania. „De állandó törődést igényel bármilyen más anyagból épült ház is” – jegyezte meg a szakember.

Fontos az igényes munka

„A víz a nagy ellensége a szalmabálaházaknak, ezért különös gondot kell fordítani arra, hogy a falakat megvédjük az esőtől, a párától és a talajból felszivárgó nedvességtől” – magyarázta Abos Ede. Erre is megvannak a megoldások: a falakat nagy ereszekkel lehet védeni, a földdel érintkező szerkezetbe szigetelőanyagot kell beépíteni, a levegőből kicsapódó pára pedig magától távozik a falból, ha a vakolatot páraáteresztő anyagból készítjük.

Az ilyen házak építését nem kell feltétlenül szakcégre bízni, saját kezűleg, kalákában is kivitelezhető. A szakember szerint mindenképpen ajánlott, hogy legyen egy-két tapasztalattal rendelkező személy, és ha mellettük még nyolcan-tízen dolgoznak, két nap alatt elkészülhet a ház külső szerkezete. A tapasztás – az agyag száradási ideje miatt – kicsit több időt vesz igénybe, de kijelenthető, hogy viszonylag hamar felépíthető egy szalmabálaház.

„Az, hogy szalmából építkezünk, nem azt jelenti, hogy egy rossz minőségű épületet építünk. Fontos a gondos, igényes munka”– hívta fel a figyelmet az építész. Ezért is igyekeznek képzéseken átadni a szükséges tudást az érdeklődőknek, akikből – mint szombaton is látszott – nincs hiány. A nagy érdeklődést Abos Ede azzal magyarázta, hogy az emberek kezdenek ráébredni, hogy sok esetben – így az építészetben is – jobbak a hagyományos építőanyagok és kivitelezési módszerek, mint az újak.