A szilágysomlyói Birta Roland és hagyományőrző csapata a tatai vár védelmében is „részt vett”
Fotó: Birta Roland archívuma
A 16–17. század híres csatajeleneteit, várostromait, a kor hangulatát rekonstruálja „seregével” Birta Roland. A Krakkóban élő, szilágysomlyói hagyományőrző fiatalember a múlt élményszerű bemutatásáról, hitelességről és turisztikai értékről mesélt a Krónikának.
2025. július 27., 19:382025. július 27., 19:38
2025. július 27., 21:452025. július 27., 21:45
Várostromokban vesz részt, törökökkel csatázik Európa-szerte vagy épp Báthory István várkapitányaként védelmezi Szilágysomlyót az oszmán csapatoktól Birta Roland. A szilágysomlyói származású, jelenleg Krakkóban élő grafikus több mint egy évtizede aktív résztvevője és szervezője a 16−17. századi történelmi témájú fesztiváloknak. A fiatalember a történelem rendhagyó formában való életre keltéséről, a csatajelentek hiteles rekonstruálásáról, egy adott korszakot korhűen megidéző rendezvények turisztikai vonzerejéről beszélt a Krónikának.
Felidézte, gyerekkori szenvedélye, az íjászat kapcsán került kapcsolatba a hagyományőrzéssel, kolozsvári egyetemi évei alatt pedig több ízben is részt vett íjásztáborokban, amelyekben olyan emberekkel ismerkedett meg, akik elkötelezetten foglalkoztak a múlt értékeinek életben tartásával, ők ösztönözték arra, hogy mélyebben elmerüljön a történelem világában.
„A táborokban szerzett élmények új távlatokat nyitottak számomra: nem csupán az íjászat technikai oldalát ismertem meg jobban, hanem azt is,
Később csatlakoztam egy kisebb hagyományőrző közösséghez, amellyel évente egy-két alkalommal részt vettünk többnapos íjásztáborokban. Ezeken az alkalmakon saját kezűleg készítettük el az íjakat és nyílvesszőket, ami nemcsak kézműves kihívás volt, hanem mélyebb kapcsolatot is teremtett a régi mesterségek és a múlt világával” – fejtette ki Birta Roland.
Birta Roland (jobbra) Báthory István fejedelem várkapitányaként a szilágysomlyói fesztiválon
Fotó: Birta Roland archívuma
Hozzátette, csatlakozott a Brassóban élő, középkori hagyományőrző és történelmi Valeriu Bumb viseletkészítő vezette TerraUltrasilvana történelmi hagyományőrző csoporthoz, és részt vett számos olyan fesztiválon, amelyen középkori harci jeleneteket, ostromokat és csatajeleneteket rekonstruáltak, emellett kézműves foglalkozásokat tartottak, többek között íjászatot, kovács-, fazekas- és más középkori mesterségeket mutattak be. Jelenleg egy kis létszámú hagyományőrző csapatot is vezet, amely a családtagjaiból és a közeli barátaiból verbuválódott, a társaság rendszeresen részt vesz különböző történelmi témájú rendezvényen Erdély- és Magyarország-szerte, például
Birta Roland arról is beszélt, hogy leginkább a 16–17. század, a török háborúk időszakát megelevenítő rendezvényekbe kapcsolódnak be, ugyanis szilágysomlyóiként Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király kora közel áll a szívükhöz, továbbá ez a korszak haditechnikai szempontból is rendkívül izgalmas és gazdag hagyományokat kínál. A 13–14. században megjelenő puskapor és lőfegyverek a 16–17. századra már meghatározó elemeivé váltak a hadviselésnek.
„De ez az időszak még őrizte a középkori kézi fegyverek, páncélzatok és harcmodor hagyományait, ugyanakkor már megjelentek az új technológiák, például az elöl töltős muskéták, szakállas puskák, tarackok és korai ostromtüzérség.
– magyarázta Birta Roland.
Megjegyezte, a 16–17. század Kelet-Közép-Európa egyik legmozgalmasabb történelmi időszaka volt, a török háborúk, várharcok, politikai és vallási átrendeződések, valamint a reneszánsz és a kora barokk kultúra terjedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a korszak különösen gazdag és sokszínű legyen.
Wojniczi csatajelenetek. Míg a 16–17. században Erdély és Magyarország a törökökkel csatározott, a lengyelek orosz–osztrák–svéd csapatoktól védték az országot
Fotó: Birta Roland archívuma
„Éppen azért, mert ebben a két évszázadban ilyen sokféle és látványos esemény zajlott Európa-szerte, a csatajeleneteket is könnyebben és élethűbben tudjuk megeleveníteni a rendezvényeken” – mutatott rá. Elmondta, leggyakrabban csaták és várostromok rekonstruálásában vesznek részt, mivel ezek a történelmi hagyományőrzés leglátványosabb és legizgalmasabb elemei. Emellett rendszeresen tartanak fegyverbemutatókat és párbajjeleneteket is, amelyek révén a közönség betekintést nyerhet a korabeli harcmodorba.
Mint mondta, szervezőként igazi kihívás megtervezni egy-egy jelenetet, ugyanis a történelmi hitelesség alapvető fontosságú ezeknél az eseményeknél, azonban sok esetben kompromisszumokra kényszerülnek a koreográfia kedvéért. „A történelmi jelenetek megalkotása alapos kutatással kezdődik, feltérképezzük az adott helyszín és korszak történelmét, valamint a hozzájuk kapcsolódó szereplők életét. Ezt követi a kreatív szakasz, amikor is kidolgozzuk a jelenet dramaturgiáját, majd egyeztetünk a hagyományőrző csoportokkal és gyakran történészekkel is a hitelesség érdekében” – magyarázta.
Hozzátette, törekednek arra, hogy a bemutatott jelenetek – legyen szó csatáról, ostromról vagy hétköznapi életképről – minél hitelesebben tükrözzék a történelmi valóságot. Mint fogalmazott,
A lengyelországi Czchow városában is tartanak a régmúlt időket felidéző fesztivált
Fotó: Birta Roland archívuma
„Próbálunk egyensúlyt tartani, hogy a bemutatók egyszerre legyenek történelmileg megalapozottak, látványosak és élményszerűek, miközben valódi tudást is közvetítsenek a közönség felé” – fogalmazta meg. Megjegyezte, hogy bizonyos részletek esetében – például a korhű viseletek, fegyverzet, rangok, tisztségek és hadrendek ábrázolásánál – különösen fontosnak tartják a történelmi pontosságot. „Ezek nemcsak a leglátványosabb elemei a bemutatóknak, hanem azok is, amelyek leginkább segítik a közönséget abban, hogy átérezze a korszak hangulatát.
– hangsúlyozta a szilágysági hagyományőrző.
Mint mondta, feladatuknak tartják továbbá megszólítani és bevonni a hagyományőrzésbe a fiatal generációt is „Azt valljuk, hogy nem elég csak bemutatni a múltat, élményt is kell nyújtani, például interaktív csatajelenetekkel, amelyekben a gyerekek maguk is részt vehetnek, kipróbálhatnak korhű eszközöket. Ez segíti őket abban, hogy jobban megértsék a történelmet, és otthon tovább érdeklődjenek a témában, akár az internet segítségével is” – fejtette ki.
Minden nagyszámú turistát vonz a szilágysági kisvárosba a Birta Roland (középen) szervezte Báthory Feszt
Fotó: Birta Roland archívuma
Birta Roland a történelmi témájú bemutatók kulisszatitkairól is mesélt a Krónikának. Mint mondta, az évek során számos olyan baki, vicces helyzet adódott, amin utólag nagyot derül a csapat. „Egyszer egy csatajelenet közben
és el akarták vinni mentőhöz. Volt olyan is, hogy egy zászlót rossz irányba fordítva tartottak végig egy díszfelvonuláson, vagy egy szereplő elfelejtette, melyik oldalon áll, így a török sereg közepén találta magát magyar viseletben. A lovak is meglepetéseket tudnak szerezni, ugyanis a túl hangos dobpergés vagy robbanás miatt megijednek, elmozdulnak, vagy épp teljesen másfelé indulnak el, mint kellene. Ilyenkor gyorsan kell reagálni, de szerencsére mindig van tapasztalt lovas, aki tudja kezelni a helyzetet” – mesélte a fiatalember.
Arra a kérdésünkre, hogy melyik fesztivál áll a szívéhez legközelebb, a Krakkóban élő hagyományőr elárulta, hogy számára a szilágysomlyói Báthory Feszt volt különösen meghatározó, hiszen ott tanulta meg, mit is jelent igazán ez a fajta hagyományőrzés.
– mondta Birta Roland.
A kolozsvári várfal tövében. Több erdélyi városban, köztük a kincses városban is részt vettek történelmi tárgyú rendezvényen a hagyományőrök
Fotó: Birta Roland archívuma
A történelmi hagyományőrző rendezvények jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek, különösen kisebb városok és vidéki települések számára, ahol gyakran az év leglátogatottabb eseményévé válnak. Ennek kapcsán Birta Roland elmondta, azt tapasztalták, hogy ezek a fesztiválok nemcsak a helyieket mozgósítják, hanem a régióból és a határokon túlról is vonzanak turistákat. „A látványos programok – mint a várostromok, korhű menetoszlopok vagy lovasbemutatók – élményt nyújtanak, és a közösségi médiában való megosztások révén tovább növelik a helyszín ismertségét. Ezenkívül szórványban identitáserősítő szerepe is van, valamint többnemzetiségű régiókban a hagyományőrzés hidat képez a nemzetek között is” – fejtette ki a szilágysomlyói grafikus.
Jubileumi kiadásához érkezett a szilágysomlyói Báthory Feszt. A Báthory István erdélyi fejedelem korát hűen felidéző, 10. alkalommal szervezendő rendezvényről, Báthory örökségéről, hagyományok ápolásáról Szabó Ernő Csaba városgazda beszélt a Krónikának.
Száz éve fogadja a látogatókat és szolgálja a tudományt a kolozsvári füvészkert, amely a világ minden tájáról származó növényritkaságokat és a hazai flóra gazdag gyűjteményét tárja a közönség elé.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.
szóljon hozzá!