
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 11., 11:152009. március 11., 11:15
Régebb népszerűbb volt a cipész szakma, de ma már csak az idősebb mesterek foglalkoznak vele. Sokan időközben szakmát is váltottak, mivel ebből a mesterségből nem lehet megélni. A cipészek manapság már csak hobbiként vagy a szakma és a kliensek iránti lojalitás miatt dolgoznak, hiszen a nagyüzemek és az olcsó importáruk ellehetetlenítették a kisiparosok és kézművesek életét.
„Elhivatottságból és munkaszeretetből dolgozom. Még a régi öreg mesterektől tanultam, akik szívvel-lélekkel művelték a szakmát, és minden csínját-bínját ismerték a cipészkedésnek. Mostanában már nem is hallani suszterinasról, rövid időn belül el fog tűnni ez a mesterség is a múlt ködében” – sajnálkozik a cipőjavító, aki szívesen megtanítaná, hogyan készül a minőségi bőrcipő, de nincs kinek. Emlékei szerint a 70-es években még komoly keletje volt a kézzel készített, minőségi bőrcipőknek.
„Annak idején a nagykárolyi kisipari szövetkezetnél többek között cipészműhely is működött, ott kezdtem a pályámat. Akkor még a bőrcserző kisiparosok kitűnő alapanyagot szállítottak nekünk. A jó minőségű bőrt akár két hétig is cserzették. Manapság sok a műbőr, meg a rohammunkával összecsapott alapanyag. Nem lehet velük rendesen dolgozni, lassan már javítani sem érdemes őket, mert hamar elkopnak” – részletezi a suszter. Az emberek nem viszik a lábbeliket javítani, a megrongálódott helyett inkább olcsót vesznek, ha pedig elromlik, kidobják. Hájer István már csak rokonainak és barátainak javít lábbeliket otthoni műhelyében.
„A rossz lábbeli károsíthatja a lábat. Ápolni és óvni kell a bőrcipőket. Úgy látom, manapság nem érdekli az embereket a minőség. Csak az ár a lényeg: minél kevesebbet fizetni, ám az olcsó, szalagmunkával összetákolt cipők hamar tönkremennek” – meséli Hájer. Szerinte a régi bőrcipők mindegyike a készítőjét dicsérte, ezek a lábbelik akár 6–10 évig is kiszolgálták a viselőjüket.
Hájer Istvánt nagyon ritkán kérik meg a kliensek, hogy készítsen számukra cipőt, de az nem is lenne egyszerű, hiszen nem kapni megfelelő hozzávalókat. „A talppal van a legnagyobb gond, mert vagy nincs, vagy nagyon rossz alapanyagból gyártják, és hamar elreped. „Régebb még igazi kígyóbőrből is dolgoztam, de ma már annyira ritka és drágán beszerezhető, hogy senki sem foglalkozik vele” – fűzi hozzá a kézműves, aki a cipészszerszámok német szakkifejezésekből származó neveit idős mesterektől tanulta el.
Ezért használ „póert”, ami magyarul szegzőár, „bőrfogó falcangot”, „knájpokat”, „horgosárat”. „Az aljazást a nagykárolyi öregektől lestem el, akik azóta már sajnos nincsenek köztünk. A cipőfelsőrész készítését pedig még a katonai szolgálat idején tanultam szakkönyvekből, hiszen ott sok szabadidőm volt” – emlékszik vissza Hájer István arra, hogyan sajátította el a kihalófélben lévő cipészmesterséget.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.