Hirdetés

Önkéntes munka és spirituális feltöltődés a himalájai Zanglában

Ambrus Boglárka (jobbra): a zanglaiak mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is •  Fotó: Ambrus Boglárka

Ambrus Boglárka (jobbra): a zanglaiak mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is

Fotó: Ambrus Boglárka

Különleges hőszigetelési technikával hoztak létre önkéntesek zanglai női szerzetesek számára egy szobát, amelyben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Ambrus Boglárka csíkszentsimoni idegenvezető a tibeti kultúra érdekességeiről, az idő és a világ átértékeléséről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2019. november 03., 08:012019. november 03., 08:01

2019. november 03., 08:112019. november 03., 08:11

– Két hónapot töltöttél szerzetesek között az Indiához tartozó, Kis-Tibetnek is nevezett Ladakh egyik falujában áram, internet és telefon nélkül. Könnyen hozzá- szoktál a környezethez és ahhoz, hogy nem használhatod a modern technológiai eszközöket?

– A nagy utam előzménye, hogy azt éreztem, nem vagyok igazán boldog, csak sodródom az árral ebben a rohanó világban. Közben pedig háttérbe szorultam én, valamint az élet legfontosabb értékei, mint a boldogság, szeretet, kapcsolatok. Úgy éreztem szükségem van egy lelki utazásra, ami feltölt. Mindig is zavart a túl zajos város, nyüzsgés, folyamatos telefoncsengés. Ezért már évek óta túrázom a hegyekben, ahol nélkülözni tudtam az internetet, térerőt. Szóval a nyári kalandom során egyáltalán nem volt nehéz modern technológiai eszközök nélkül élni az ő világukban, sőt egyre jobban hiányzik és vágyakozom vissza.

Hirdetés

– Milyen céllal utaztál a himalájai településre és milyen tevékenységben vettél részt?

– A rohanó világtól való elszakadás, a tibeti életmód megismerése és az önkéntes munkában való részvétel volt a célom. Egyhetes gyalogtúra után érkeztem meg Zanglába, ahol Kőrösi Csoma Sándor is tevékenykedett. Több önkéntes érkezett egyszerre a faluba, mindenki külön családnál kapott szállást. A csapatunk feladata az volt, hogy a helyi női szerzeteseknek építsünk egy szobát olyan hőszigetelési technikával, amelynek köszönhetően a helyiségben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Fa hiányában a helyiek szárított marhatrágyával fűtenek télen, így nincs arra lehetőség, hogy iskolatermeket fűtsenek ki. Olyan szobát építettünk vályogtéglából, amelynek déli oldala dupla üveggel van beépítve, a másik három oldalon pedig dupla fal és közötte szalma szigetelésként. Ezzel a technikával elérhető az, hogy mínusz 20 fokos hidegben, de napsütésben, a benti hőmérséklet akár 20 fok fölé emelkedhet.

Az önkéntescsapat női szerzetesek számára épített tanuló- és imaszobát •  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Az önkéntescsapat női szerzetesek számára épített tanuló- és imaszobát

Fotó: Ambrus Boglárka

– Hogyan élnek a helyiek, mit tudtál meg a kultúrájukról, szokásaikról?

– A helyiek vallástudata nagyon erős. A buddhizmus nem egy Istent imád, nem akar senkit fölénk helyezni, csupán arra tanít, hogy önmagunk legyünk. Létezik egy énekszó, szanszkrit nyelvű mantra, amely erőteljes spirituális jelentőséggel bír a körükben: Om mani padme hum (Nézd csak a drágakövet a lótuszban). Ez a szöveg jelenik meg a Mani-köveken, imamalmokon, imazászlókon és ezt énekelik amikor malával (buddhista rózsafűzérrel) kezükben imádkoznak. Fontos számukra a jó karma, amely egy szanszkrit fogalom, és cselekedetet jelent. A hagyományaikban olyan gondolati, fizikai vagy verbális cselekedetre vonatkozik, melynek a jövőben következménye van. Éppen ezért ők mindent megtesznek a jó karma érdekében. Az imamalom is ezt a célt szolgája, ugyanis ha elsétálsz előtte és megpörgeted, jó karmát eredményez.

Idézet
Ha visszagondolok a helyiek mindennapi életére, akkor gazdag szegényeknek nevezném őket. Lelkileg gazdagok, mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is, de nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra.

Minden család mezőgazdasággal foglalkozik. Egyik fő alapanyaguk az árpa, ebből lisztet őrölnek, de sört (chang) és pálinkát (arat) is készítenek, illetve termelnek hagymát, retket, uborkát, babot is. Sokan vegetáriánusok, aki eszik húst, csakis télen teszi. Mivel egész nyáron dolgoznak, így a tél a pihenésről és szórakozásról szól. Ilyenkor az asszonyok kötnek, a férfiak íjászkodnak.

Lelki gazdagság. A zanglaiak nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra •  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Lelki gazdagság. A zanglaiak nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra

Fotó: Ambrus Boglárka

– Melyik az a pillanat vagy tapasztalat, amely ott-tartózkodásod során a legnagyobb nyomot hagyta benned?

– Az idő fogalma tudatosult bennem: tényleg arra van időnk, amire szánjuk. Zanglában jöttem rá igazán arra, hogy régebben milyen sok időt elpazaroltam a különféle alkalmazások haszontalan böngészésével, ugyanis ezektől sem intelligensebb, sem boldogabb nem lettem. Egy könyv elolvasása sokkal többet jelent, úgyhogy megdupláztam az olvasással töltött időt és csökkentettem a telefon használatát. Fontosabbá vált a kapcsolataim ápolása, hogy mindig szánjak időt a személyes találkozásokra, néhány órán keresztül minden külső hatást kizárva figyeljek az emberekre.

– Megváltozott a világszemléleted a ladakhi utad után?

– Nem mondhatnám, hogy megváltozott a világszemléletem, inkább megtanultam átértékelni a világot, amelyben születtem és élek. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az otthonomban mindig van áram, a csapból folyik a víz, gombnyomásra meleg lesz a lakásban, a sarki üzletben szinte bármit megtalálok, a mosógép kimossa ruháim és még sorolhatnám. A világ nagyon sok országában nincs ilyen luxus, az emberek gazdálkodnak és megbecsülik azt a keveset, ami van. Most már jobban kihasználom a természet adta lehetőségeket, például napelemes töltőt használok a telefonomhoz, sokszor kézzel és kevés vízzel mosom ki a ruháimat, igyekszem azt megenni, ami a családi kiskertben megterem és nem rohanok a bevásárló központokba élelmiszert vásárolni.

•  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Fotó: Ambrus Boglárka

– Kinek ajánlanál hasonló kalandot?

– Ezt az utat azoknak tudom ajánlani, akik elég erősek ahhoz, hogy elszakadjanak a modern világtól, spirituális feltöltődésre vágynak vagy keresik önmagukat.

•  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Fotó: Ambrus Boglárka

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 27., szombat

Az alma dicsérete. Nemcsak édességek, hanem saláták, sós étkek összetevője, sőt ennél is több

Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.

Az alma dicsérete. Nemcsak édességek, hanem saláták, sós étkek összetevője, sőt ennél is több
Hirdetés
2025. december 26., péntek

A halálos medvetámadások hatására egyre kelendőbb a medvehús a japán éttermekben

Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.

A halálos medvetámadások hatására egyre kelendőbb a medvehús a japán éttermekben
2025. december 25., csütörtök

Ünnepi bőség – öröm vagy csapdahelyzet? Ne együk-igyuk magunkat betegre

Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.

Ünnepi bőség – öröm vagy csapdahelyzet? Ne együk-igyuk magunkat betegre
2025. december 25., csütörtök

Rugón mozgó paradicsommadarak, szultánkenyér, jótékonysági bazárok: ilyen volt a karácsony Kolozsváron százötven éve

Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.

Rugón mozgó paradicsommadarak, szultánkenyér, jótékonysági bazárok: ilyen volt a karácsony Kolozsváron százötven éve
Hirdetés
2025. december 24., szerda

„Azon az estén valami történik a szívünkben, én mindig azt érzem, egyszerűen megváltozom”. Udvarhelyszéki kisdiákok karácsonyi kívánságai

Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.

„Azon az estén valami történik a szívünkben, én mindig azt érzem, egyszerűen megváltozom”. Udvarhelyszéki kisdiákok karácsonyi kívánságai
2025. december 23., kedd

Újévi „zenei párbaj” a 100 Tagú Cigányzenekarral Kolozsváron

Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.

Újévi „zenei párbaj” a 100 Tagú Cigányzenekarral Kolozsváron
2025. december 22., hétfő

Románia európai utolsó az intelligenciaszint terén is, kipróbálható az IQ-teszt

Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.

Románia európai utolsó az intelligenciaszint terén is, kipróbálható az IQ-teszt
Hirdetés
2025. december 20., szombat

Országházi Gyermekkarácsony: erdélyi apróságok is megcsodálták a Parlamentet

Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.

Országházi Gyermekkarácsony: erdélyi apróságok is megcsodálták a Parlamentet
2025. december 20., szombat

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján

Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján
2025. december 20., szombat

Fizetőssé válik az olasz főváros több turistacélpontja

Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.

Fizetőssé válik az olasz főváros több turistacélpontja
Hirdetés
Hirdetés