Hirdetés

Önkéntes munka és spirituális feltöltődés a himalájai Zanglában

Ambrus Boglárka (jobbra): a zanglaiak mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is •  Fotó: Ambrus Boglárka

Ambrus Boglárka (jobbra): a zanglaiak mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is

Fotó: Ambrus Boglárka

Különleges hőszigetelési technikával hoztak létre önkéntesek zanglai női szerzetesek számára egy szobát, amelyben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Ambrus Boglárka csíkszentsimoni idegenvezető a tibeti kultúra érdekességeiről, az idő és a világ átértékeléséről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2019. november 03., 08:012019. november 03., 08:01

2019. november 03., 08:112019. november 03., 08:11

– Két hónapot töltöttél szerzetesek között az Indiához tartozó, Kis-Tibetnek is nevezett Ladakh egyik falujában áram, internet és telefon nélkül. Könnyen hozzá- szoktál a környezethez és ahhoz, hogy nem használhatod a modern technológiai eszközöket?

– A nagy utam előzménye, hogy azt éreztem, nem vagyok igazán boldog, csak sodródom az árral ebben a rohanó világban. Közben pedig háttérbe szorultam én, valamint az élet legfontosabb értékei, mint a boldogság, szeretet, kapcsolatok. Úgy éreztem szükségem van egy lelki utazásra, ami feltölt. Mindig is zavart a túl zajos város, nyüzsgés, folyamatos telefoncsengés. Ezért már évek óta túrázom a hegyekben, ahol nélkülözni tudtam az internetet, térerőt. Szóval a nyári kalandom során egyáltalán nem volt nehéz modern technológiai eszközök nélkül élni az ő világukban, sőt egyre jobban hiányzik és vágyakozom vissza.

Hirdetés

– Milyen céllal utaztál a himalájai településre és milyen tevékenységben vettél részt?

– A rohanó világtól való elszakadás, a tibeti életmód megismerése és az önkéntes munkában való részvétel volt a célom. Egyhetes gyalogtúra után érkeztem meg Zanglába, ahol Kőrösi Csoma Sándor is tevékenykedett. Több önkéntes érkezett egyszerre a faluba, mindenki külön családnál kapott szállást. A csapatunk feladata az volt, hogy a helyi női szerzeteseknek építsünk egy szobát olyan hőszigetelési technikával, amelynek köszönhetően a helyiségben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Fa hiányában a helyiek szárított marhatrágyával fűtenek télen, így nincs arra lehetőség, hogy iskolatermeket fűtsenek ki. Olyan szobát építettünk vályogtéglából, amelynek déli oldala dupla üveggel van beépítve, a másik három oldalon pedig dupla fal és közötte szalma szigetelésként. Ezzel a technikával elérhető az, hogy mínusz 20 fokos hidegben, de napsütésben, a benti hőmérséklet akár 20 fok fölé emelkedhet.

Az önkéntescsapat női szerzetesek számára épített tanuló- és imaszobát •  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Az önkéntescsapat női szerzetesek számára épített tanuló- és imaszobát

Fotó: Ambrus Boglárka

– Hogyan élnek a helyiek, mit tudtál meg a kultúrájukról, szokásaikról?

– A helyiek vallástudata nagyon erős. A buddhizmus nem egy Istent imád, nem akar senkit fölénk helyezni, csupán arra tanít, hogy önmagunk legyünk. Létezik egy énekszó, szanszkrit nyelvű mantra, amely erőteljes spirituális jelentőséggel bír a körükben: Om mani padme hum (Nézd csak a drágakövet a lótuszban). Ez a szöveg jelenik meg a Mani-köveken, imamalmokon, imazászlókon és ezt énekelik amikor malával (buddhista rózsafűzérrel) kezükben imádkoznak. Fontos számukra a jó karma, amely egy szanszkrit fogalom, és cselekedetet jelent. A hagyományaikban olyan gondolati, fizikai vagy verbális cselekedetre vonatkozik, melynek a jövőben következménye van. Éppen ezért ők mindent megtesznek a jó karma érdekében. Az imamalom is ezt a célt szolgája, ugyanis ha elsétálsz előtte és megpörgeted, jó karmát eredményez.

Idézet
Ha visszagondolok a helyiek mindennapi életére, akkor gazdag szegényeknek nevezném őket. Lelkileg gazdagok, mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is, de nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra.

Minden család mezőgazdasággal foglalkozik. Egyik fő alapanyaguk az árpa, ebből lisztet őrölnek, de sört (chang) és pálinkát (arat) is készítenek, illetve termelnek hagymát, retket, uborkát, babot is. Sokan vegetáriánusok, aki eszik húst, csakis télen teszi. Mivel egész nyáron dolgoznak, így a tél a pihenésről és szórakozásról szól. Ilyenkor az asszonyok kötnek, a férfiak íjászkodnak.

Lelki gazdagság. A zanglaiak nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra •  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Lelki gazdagság. A zanglaiak nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra

Fotó: Ambrus Boglárka

– Melyik az a pillanat vagy tapasztalat, amely ott-tartózkodásod során a legnagyobb nyomot hagyta benned?

– Az idő fogalma tudatosult bennem: tényleg arra van időnk, amire szánjuk. Zanglában jöttem rá igazán arra, hogy régebben milyen sok időt elpazaroltam a különféle alkalmazások haszontalan böngészésével, ugyanis ezektől sem intelligensebb, sem boldogabb nem lettem. Egy könyv elolvasása sokkal többet jelent, úgyhogy megdupláztam az olvasással töltött időt és csökkentettem a telefon használatát. Fontosabbá vált a kapcsolataim ápolása, hogy mindig szánjak időt a személyes találkozásokra, néhány órán keresztül minden külső hatást kizárva figyeljek az emberekre.

– Megváltozott a világszemléleted a ladakhi utad után?

– Nem mondhatnám, hogy megváltozott a világszemléletem, inkább megtanultam átértékelni a világot, amelyben születtem és élek. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az otthonomban mindig van áram, a csapból folyik a víz, gombnyomásra meleg lesz a lakásban, a sarki üzletben szinte bármit megtalálok, a mosógép kimossa ruháim és még sorolhatnám. A világ nagyon sok országában nincs ilyen luxus, az emberek gazdálkodnak és megbecsülik azt a keveset, ami van. Most már jobban kihasználom a természet adta lehetőségeket, például napelemes töltőt használok a telefonomhoz, sokszor kézzel és kevés vízzel mosom ki a ruháimat, igyekszem azt megenni, ami a családi kiskertben megterem és nem rohanok a bevásárló központokba élelmiszert vásárolni.

•  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Fotó: Ambrus Boglárka

– Kinek ajánlanál hasonló kalandot?

– Ezt az utat azoknak tudom ajánlani, akik elég erősek ahhoz, hogy elszakadjanak a modern világtól, spirituális feltöltődésre vágynak vagy keresik önmagukat.

•  Fotó: Ambrus Boglárka Galéria

Fotó: Ambrus Boglárka

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 30., vasárnap

A szilvaízen és pálinkán túl: izgalmas ízvilágú, különleges receptek az őszi gyümölccsel

Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.

A szilvaízen és pálinkán túl: izgalmas ízvilágú, különleges receptek az őszi gyümölccsel
Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
Hirdetés
Hirdetés