
Ambrus Boglárka (jobbra): a zanglaiak mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is
Fotó: Ambrus Boglárka
Különleges hőszigetelési technikával hoztak létre önkéntesek zanglai női szerzetesek számára egy szobát, amelyben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Ambrus Boglárka csíkszentsimoni idegenvezető a tibeti kultúra érdekességeiről, az idő és a világ átértékeléséről beszélt a Krónikának.
2019. november 03., 08:012019. november 03., 08:01
2019. november 03., 08:112019. november 03., 08:11
– Két hónapot töltöttél szerzetesek között az Indiához tartozó, Kis-Tibetnek is nevezett Ladakh egyik falujában áram, internet és telefon nélkül. Könnyen hozzá- szoktál a környezethez és ahhoz, hogy nem használhatod a modern technológiai eszközöket?
– A nagy utam előzménye, hogy azt éreztem, nem vagyok igazán boldog, csak sodródom az árral ebben a rohanó világban. Közben pedig háttérbe szorultam én, valamint az élet legfontosabb értékei, mint a boldogság, szeretet, kapcsolatok. Úgy éreztem szükségem van egy lelki utazásra, ami feltölt. Mindig is zavart a túl zajos város, nyüzsgés, folyamatos telefoncsengés. Ezért már évek óta túrázom a hegyekben, ahol nélkülözni tudtam az internetet, térerőt. Szóval a nyári kalandom során egyáltalán nem volt nehéz modern technológiai eszközök nélkül élni az ő világukban, sőt egyre jobban hiányzik és vágyakozom vissza.
– Milyen céllal utaztál a himalájai településre és milyen tevékenységben vettél részt?
– A rohanó világtól való elszakadás, a tibeti életmód megismerése és az önkéntes munkában való részvétel volt a célom. Egyhetes gyalogtúra után érkeztem meg Zanglába, ahol Kőrösi Csoma Sándor is tevékenykedett. Több önkéntes érkezett egyszerre a faluba, mindenki külön családnál kapott szállást. A csapatunk feladata az volt, hogy a helyi női szerzeteseknek építsünk egy szobát olyan hőszigetelési technikával, amelynek köszönhetően a helyiségben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Fa hiányában a helyiek szárított marhatrágyával fűtenek télen, így nincs arra lehetőség, hogy iskolatermeket fűtsenek ki. Olyan szobát építettünk vályogtéglából, amelynek déli oldala dupla üveggel van beépítve, a másik három oldalon pedig dupla fal és közötte szalma szigetelésként. Ezzel a technikával elérhető az, hogy mínusz 20 fokos hidegben, de napsütésben, a benti hőmérséklet akár 20 fok fölé emelkedhet.
Az önkéntescsapat női szerzetesek számára épített tanuló- és imaszobát
Fotó: Ambrus Boglárka
– Hogyan élnek a helyiek, mit tudtál meg a kultúrájukról, szokásaikról?
– A helyiek vallástudata nagyon erős. A buddhizmus nem egy Istent imád, nem akar senkit fölénk helyezni, csupán arra tanít, hogy önmagunk legyünk. Létezik egy énekszó, szanszkrit nyelvű mantra, amely erőteljes spirituális jelentőséggel bír a körükben: Om mani padme hum (Nézd csak a drágakövet a lótuszban). Ez a szöveg jelenik meg a Mani-köveken, imamalmokon, imazászlókon és ezt énekelik amikor malával (buddhista rózsafűzérrel) kezükben imádkoznak. Fontos számukra a jó karma, amely egy szanszkrit fogalom, és cselekedetet jelent. A hagyományaikban olyan gondolati, fizikai vagy verbális cselekedetre vonatkozik, melynek a jövőben következménye van. Éppen ezért ők mindent megtesznek a jó karma érdekében. Az imamalom is ezt a célt szolgája, ugyanis ha elsétálsz előtte és megpörgeted, jó karmát eredményez.
Minden család mezőgazdasággal foglalkozik. Egyik fő alapanyaguk az árpa, ebből lisztet őrölnek, de sört (chang) és pálinkát (arat) is készítenek, illetve termelnek hagymát, retket, uborkát, babot is. Sokan vegetáriánusok, aki eszik húst, csakis télen teszi. Mivel egész nyáron dolgoznak, így a tél a pihenésről és szórakozásról szól. Ilyenkor az asszonyok kötnek, a férfiak íjászkodnak.
Lelki gazdagság. A zanglaiak nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra
Fotó: Ambrus Boglárka
– Melyik az a pillanat vagy tapasztalat, amely ott-tartózkodásod során a legnagyobb nyomot hagyta benned?
– Az idő fogalma tudatosult bennem: tényleg arra van időnk, amire szánjuk. Zanglában jöttem rá igazán arra, hogy régebben milyen sok időt elpazaroltam a különféle alkalmazások haszontalan böngészésével, ugyanis ezektől sem intelligensebb, sem boldogabb nem lettem. Egy könyv elolvasása sokkal többet jelent, úgyhogy megdupláztam az olvasással töltött időt és csökkentettem a telefon használatát. Fontosabbá vált a kapcsolataim ápolása, hogy mindig szánjak időt a személyes találkozásokra, néhány órán keresztül minden külső hatást kizárva figyeljek az emberekre.
– Megváltozott a világszemléleted a ladakhi utad után?
– Nem mondhatnám, hogy megváltozott a világszemléletem, inkább megtanultam átértékelni a világot, amelyben születtem és élek. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az otthonomban mindig van áram, a csapból folyik a víz, gombnyomásra meleg lesz a lakásban, a sarki üzletben szinte bármit megtalálok, a mosógép kimossa ruháim és még sorolhatnám. A világ nagyon sok országában nincs ilyen luxus, az emberek gazdálkodnak és megbecsülik azt a keveset, ami van. Most már jobban kihasználom a természet adta lehetőségeket, például napelemes töltőt használok a telefonomhoz, sokszor kézzel és kevés vízzel mosom ki a ruháimat, igyekszem azt megenni, ami a családi kiskertben megterem és nem rohanok a bevásárló központokba élelmiszert vásárolni.
Fotó: Ambrus Boglárka
– Ezt az utat azoknak tudom ajánlani, akik elég erősek ahhoz, hogy elszakadjanak a modern világtól, spirituális feltöltődésre vágynak vagy keresik önmagukat.
Fotó: Ambrus Boglárka
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!