Az első létesítmény a növényvilág fejlődésének 400 millió éves történetét mutatja be: öt pavilon lesz, amelyek mindegyike egy-egy földtörténeti időszakot ismertet meg. A látogatók, visszamenve az „idők kezdetéig”, megtekinthetik mindazokat az evolúciós változásokat, amelyeknek köszönhetően a 400 millió évvel ezelőtti devonkorban kialakultak a mohák, a páfrányok, a zuzmók. Az érdeklődők megismerhetik a 300 millió évvel ezelőtti karbonkor, a kőszénképződési időszak trópusi növényzetét. Ellátogathatnak a jurakorba (206–142 millió évvel ezelőtt), amikor buja erdőségek borították a Földet, s a dinoszauruszok voltak bolygónk urai, valamint a krétakorba (142–65 millió évvel ezelőtt), amikor kialakultak a virágzó növények, s a fajok 80 százaléka. A 65 millió évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig tartó kenonozoikus kort bemutató pavilonban a beporzással szaporodó növények széles skáláját ismerhetik meg, míg a pliocén korba (3,5 millió évvel ezelőtt) látogatva az akác és a vízinövények születését.
A másik komplexum a „Lehetőségek kertje”, amely a jövőbe vezeti el a látogatókat, különböző forgatókönyvek alapján igyekezve megértetni, hogy mi történhet bolygónkkal a jövőben az emberi tevékenység következtében. Az érdeklődők két út közül választhatnak: elindulhatnak a „semmit sem tenni” elnevezésű ösvényen, amely a teljes megsemmisüléshez vezet, míg a másik a botanikai lehetőségek széles választékát kínálja. Paul Kendrik, a londoni Natural History Museum paleobotanikusa szerint a cél bemutatni a látogatóknak azokat a változásokat, amelyek az utolsó 400 millió év során mentek végbe a térségben. A jelenlegi sivatagi terület ugyanis drámai éghajlati átalakulásokon ment át különböző földtörténeti korszakok során, hiszen egykor itt bővizű folyók és dús erdők voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
Látogatottsági adatok