Az első létesítmény a növényvilág fejlődésének 400 millió éves történetét mutatja be: öt pavilon lesz, amelyek mindegyike egy-egy földtörténeti időszakot ismertet meg. A látogatók, visszamenve az „idők kezdetéig”, megtekinthetik mindazokat az evolúciós változásokat, amelyeknek köszönhetően a 400 millió évvel ezelőtti devonkorban kialakultak a mohák, a páfrányok, a zuzmók. Az érdeklődők megismerhetik a 300 millió évvel ezelőtti karbonkor, a kőszénképződési időszak trópusi növényzetét. Ellátogathatnak a jurakorba (206–142 millió évvel ezelőtt), amikor buja erdőségek borították a Földet, s a dinoszauruszok voltak bolygónk urai, valamint a krétakorba (142–65 millió évvel ezelőtt), amikor kialakultak a virágzó növények, s a fajok 80 százaléka. A 65 millió évvel ezelőtt kezdődött és napjainkig tartó kenonozoikus kort bemutató pavilonban a beporzással szaporodó növények széles skáláját ismerhetik meg, míg a pliocén korba (3,5 millió évvel ezelőtt) látogatva az akác és a vízinövények születését.
A másik komplexum a „Lehetőségek kertje”, amely a jövőbe vezeti el a látogatókat, különböző forgatókönyvek alapján igyekezve megértetni, hogy mi történhet bolygónkkal a jövőben az emberi tevékenység következtében. Az érdeklődők két út közül választhatnak: elindulhatnak a „semmit sem tenni” elnevezésű ösvényen, amely a teljes megsemmisüléshez vezet, míg a másik a botanikai lehetőségek széles választékát kínálja. Paul Kendrik, a londoni Natural History Museum paleobotanikusa szerint a cél bemutatni a látogatóknak azokat a változásokat, amelyek az utolsó 400 millió év során mentek végbe a térségben. A jelenlegi sivatagi terület ugyanis drámai éghajlati átalakulásokon ment át különböző földtörténeti korszakok során, hiszen egykor itt bővizű folyók és dús erdők voltak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok