Saját dalaival hódítana 14-15 éves fiúkból álló marosvásárhelyi Virus zenekar

A Vírus együttes egyrészt Marosvásárhely legújabb bandájának számít, másrészt talán nem is létezett a városban náluk fiatalabb zenekar. Bemutatkozásukat a kislegények éppen egy birodalmat is megmozgatni képes november 7-ére ütemezték az egyik apuka műhelyében rögtönzött színpadon. Az első fellépés után nyilvánvalóvá vált, hogy az akkor még kiskorú fickókban ott mocorog az a valami, amit egyszerűen csak tehetségnek szokás nevezni. Dávid Tamás szólógitáros, Kusztos Dávid (gitáros és énekes), Orosz Dávid Gergő (basszusgitáros és énekes), valamint a csapat üdvöskéje, a még személyazonossági igazolvánnyal sem rendelkező ifjú Ercsei Ferenc (dobos és énekes) akkor még a „nagyok” dalait adta elő.

A szülők dobták össze a pénzt

Jelenlegi repertoárjukról azonban fokozatosan kopnak ki az Edda-, Metallica-, Beatrice-, AC/DC-, Dinamit- vagy Ossian-slágerek. Inkább saját szerzeményeinkkel szeretnénk ismertté válni – állítják a fiúk. Arra a kérdésre, hogy kik írják a dalokat, előbb összenéznek, és csak némi gondolkodás után válaszolnak. „Nagyjából mi” – mondogatják, mire közbeszól az egyik apuka, a menedzseri szerepet is felvállaló Kusztos Sándor. „Nem igaz, hogy a gyerekeknek nem segítünk be mi, felnőttek is. De valamennyi dal az ő agyukból és gitárjukból pattant ki, az ő lelki világukat tükrözi” – meséli Kusztos, aki a 70-es évektől kezdve Vásárhely szinte valamennyi együttesének szerzett dalszöveget.

A ma is fiatalos apuka megvallja, hogy ha a szülők nem dobták volna össze a pénzt a felszerelésre és a kiszállásokra, az együttes még nem lépett volna ki a próbateremből, pontosabban az Ercseiék garázsából. Kérdésünkre, hogy a heti két-három, olykor meg négy próba alatt miként reagálnak a környék lakói, a legfiatalabb srác csak legyint. „Nincs gond, mert mi nem azt a túl kemény rockot játszszuk. Eddig két-három szomszéddal beszéltem, nekik kimondottan tetszett a zenénk. Egy harmadik, egy idős néni valószínűleg nem rajong, amit produkálunk, de szerencsénkre kissé süket szegényke” – mosolyodik el Ferike, akinek az Autostop MS-ből és a Téglagyári Megállóból ismert apja annak idején maga is boldogította a szomszédokat.

„A lányok csak elrabolnák az időnket”

„És a tanárok?” – érdeklődöm, tudván, hogy a gyerekek abba a Művészeti Gimnáziumba járnak, ahol a régi vágású pedagógusok szemében a hegedűn vagy a zongorán játszó diákok számítanak igazán zenészeknek. „Nem szólnak bele. Sőt a matektanárunk valósággal élvezi, amit csinálunk. Amúgy a suliban én hegedülök, a gitározás meg nem megy ennek rovására” – mondja Dávid Tamás. A gyerekek teljesen beleélik magukat a zenélésbe, nem számít, hogy elszáll a teljes vakációjuk, és a téli hónapokat is stúdiómunkával töltik.  Eddig sehol, egyetlen fillért nem igényeltek és nem is kaptak.

Mint mondják, nem pénzért zenélnek, fellépéseiken, amikor egy-egy pohár sör is becsúszik a szervezők kínálatába, az már dupla gázsinak számít. „Ha jövőben majd kapunk valamennyit, amiből újabb felszerelést vásárolhatunk, az már jó” – mondogatják. A fekete pólóban és hosszú hajjal játszó fiúk most annak örülnek, hogy fellépésről fellépésre gyarapszik rajongóik tábora. Olyanok is vannak közöttük, akik távolabbi helységekbe is elkísérik. Az „és a lányok?” felvetésre, nemlegesen rázzák a fejüket. „Nem is keresem a társaságukat, mert a lányok csak elrabolnák az amúgy is szűkös időmet” – vallja Kusztos Dávid.

Arról meg végképp hallani sem akarnak, hogy a bandába a szebbik nem képviselőit is bevegyék. „A mi csapatunkban nem lenne mit csinálnia” – mondja az ifjú Kusztos, akinek édesanyja, Ambrus Zsuzsa húsz évvel ezelőtt billentyűsként még megfért egy vásárhelyi bandában, mi több, annak színfoltjává vált.

„Nem biztos, hogy egyeznénk egy lánnyal. És különben is a mai gitárokkal könynyen lehet helyettesíteni a billentyűt. Ha meg nem, átírjuk a dalt” – egyszerűsíti le a dolgokat Dávid Tamás, aki ezennel végképp lezártnak tekinti a „nőügyet”. Azt meg, hogy mitől Vírus a Vírus, már szinte meg se kell kérdezni. „Ez minden nyelven jól hangzik, ráadásul jól is terjed” – kapcsolódik be a beszélgetésbe az addig elég hallgatagnak bizonyuló, ám a színpadon basszusgitárjával annál nagyobb hangerőt produkáló Orosz Dávid Gergő.