
Fotó: Bakó Zoltán
Immár negyedik alkalommal szervezték meg Marosjárában a tréfásan-tévesen vagy szándékosan szilvafőzőnek nevezett fesztivált.
2016. szeptember 27., 12:082016. szeptember 27., 12:08
A Gernyeszeg községhez tartozó, dombok között megbújó település hétvégi rendezvényén látogató sok volt, szilvalekvár alig, de ez persze nem a járaiak, hanem a tavaszi fagyhullám vétke. A lekvárfőzés ötletét ezelőtt négy évvel a magyarországi testvértelepülés, Demecser küldöttségével közösen találták ki, s ha valami már egymás után háromnál többször megtörténik, azt nyugodtan nevezhetjük hagyománynak – mondták az ötletgazdák, köztük a demecseriek vezetője, Kiss Gyula volt polgármester.
Hogy miért szilva? Nos azért, mert ebben a völgyben hagyományosan sok szilva termett. Szándékos a múlt idő, ugyanis amióta a fesztivál fut, alig volt olyan év, amikor bőséges szilvatermést szüreteltek volna Járában. Olyan esztendő is akadt, amikor Bátosról kellett gyümölcsöt vásárolniuk, hogy a fesztivál címadó gyümölcsének hiánya miatt ne valljanak szégyent.
Majd ha fagy
Az idén tavasszal fagyhullám söpört végig a falun, emiatt aztán alig volt valami termés – osztotta meg lapunkkal a község polgármestere, Kolcsár Gyula. Aztán kiderült, mégiscsak maradt valami a plébánia kertjében, azt ugyanis, mivel mellékvölgyben helyezkedik el, elkerülte a fagyhullám. Ezért történt, hogy a fesztiválon főként a plébánia szilvájából főzték a lekvárt. Egyetlen üstben rotyogott a szilva, s a kavaró kezelője, Kapás Margit elmondta, a plébánia gyümölcse rotyog a rézüstben, s a főzést már egy héttel korábban elkezdték, hogy legyen a látogatóknak lekvár, ha vásárolni is akarnak a kóstoláson kívül.
Összesen 150 kilót főztek ki egy hét alatt, éjjel-nappal, ehhez jön még az az ötvenkilónyi, jelenleg még csak „kotyó”, ami most fő az üstben, de abból csak valamikor délutánra lesz lekvár – mondotta el az üst avatott kezelője a déli órákban. Lehet, hogy délutánra elfogy a lekvár, de a későn jövőknek azért marad még egy kis szilvatermék – cseppfolyós állapotban. Ebből is vásárolhatnak, s majd ha fagy, jó lesz melegítőnek a szilvórium.
Ekkor derült ki a huncutság, hogy nem véletlenül vagy tudatlanságból nevezték el a fesztivált szilvafőzőnek, és nem szilvaízfőzőnek. Ezt is, azt is főzik, csak a végtermék más, mint ahogyan a célfogyasztó is. Ha aztán véletlenül nem lesz szilva, előveszik a tavalyi, tavalyelőtti vagy akár a 12 évvel korábban főtt szilvóriumot – ilyen is kapható a sátrakban, s fogalmat alkothat a látogató, mi minden finomságot lehet készíteni szilvából. Akadt egyébként almából készült nedű is, de azt furcsamód nem almáriumnak hívták.
Nyolc óra kavarás
Idén két másik rendezvény miatt a korondi fazekasok nem tudtak eljönni, mondta el a polgármester, pedig hát az igazi szilvalekvár mázas cserépedénybe kívánkozik. De azért a befőttesüvegek mellett volt szép számban korondi fazékban tárolt, babos-kockás kendővel lekötött bögre, igazolásképpen, hogy a szervezők időben gondoskodtak a „göngyöleganyagról”. A legkisebb, alig féldecis-decis mérettől el egészen a kilósig.
Ami pedig a jó szilvalekvár „titkát” illeti, a plébánia üstkezelője elmondta, nincsen abban semmi titok. A magozott szilvát berakják az üstbe, idén épp a húsos szilvát, mert a besztercei megsínylette a fagyot, s nyolc órán keresztül kavarják. Cukrot egy kristálynyit sem tesznek bele, s ez a biotermék évekig eláll a cserépfazékban minden tartósítószer nélkül. Mindennek a titka, hogy legyen az üst mellett állónak ideje és türelme nyolc órán keresztül kavarni. A tavalyi termésből főtt lekvárt árult Szatmári Lajos és Szabó Sándor helyi termelő. Utóbbi a saját termésű zöldségeit, kézimunkáit is „piacra vitte”, s ennek meg is lett a haszna: két elismerő oklevelet is kapott, egyiket a lekvárért, a másikat a legszebb kézimunkáért.
A demecseriek idén is a Citrom Band fúvószenekarral együtt érkeztek, ez a zenekar nyitotta a fesztivált a két himnusszal, majd a Szózat megzenésített változatát játszották el. A színpadon sorra léptek fel a helyi és környező települések tánccsoportjai, a művelődési ház előtti téren lacikonyhák, árusok sátrai sorakoztak. Később fellépett Takács Attila népdalokkal, Kóbor Andrea, a Vecker együttes és a Retro Borszék Band. Az esti tűzijáték után pedig DJ Kleinnal lehetett éjszakába nyúlóan szórakozni.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!