Rehabilitáltatnák Alan Turing világháborús kódfejtőt

Tudósok, politikusok és emberi jogi aktivisták több száz fős csoportja levélben kérte Gordon Brown brit miniszterelnököt, hogy az állam nevében posztumusz kövesse meg a modern számítógép-tudomány egyik atyjának számító Alan Turing (1912–1954) matematikai zsenit, második világháborús kódfejtőt, amiért bűnözőnek nyilvánították, és öngyilkosságba hajszolták pusztán homoszexualitása miatt.

„Alan Turing volt a legnagyobb komputertudós, aki brit földön valaha is született. Megvetette a számítástechnika alapjait, segített feltörni a nácik Enigma-kódját, és leírta a gondolkodó gép működését” – olvasható a petícióban, amelyhez interneten tovább folyik az aláírásgyűjtés. A rehabilitáció kezdeményezője, John Graham-Cumming neves informatikus szerint Turing háborús hős volt. „Ha ő nem lett volna, ma mind németül beszélnénk” – mondta, hozzátéve, hogy csak azért nem ismerték el érdemeit a háború után, mert homoszexuális volt.

Hősként tisztelik

A második világháború alatt a brit haditengerészet Bletchley Park-i kódfejtő központjában Turing vezette azt a csoportot, amely feltörte a híres-hírhedt Enigma-kódrendszert. Matematikai megérzéseivel Turing elősegítette a német katonai parancsok rejtjeleinek gyors megfejtését, ami meghatározó módon hozzájárult a hitleri birodalom bukásához, és emberéletek ezreinek megmentését tette lehetővé a szövetségesek számára. A háború után a legkorábbi igazi számítógépek egyikének, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dolgozott, de elméleti munkát is végzett. Felvázolta például a gépi intelligenciát tesztelő imitációs játékot, a Turing-tesztet. Az általa feltalált Turing-gép nagy hatással volt az algoritmus és a számítógépes adatfeldolgozás hivatalos koncepciójának kidolgozására.

A petícióhoz csatlakozott Richard Dawkins brit etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író is, aki szerint a kódfejtő zsenit és a modern komputer atyját üldöztetés helyett lovaggá kellett volna ütni a háború után. Dawkins a The Independent című lapban kijelentette, hogy „Turing ma is élne, ha nem lettek volna a vallás által inspirált elnyomó törvények, amelyek kétségbeesésbe hajszolták”. Az Isteni téveszme szerzője szerint Turing háborús hozzájárulását nem lehet túlbecsülni.

„Talán még inkább hozzájárult a nácik vereségéhez, mint Eisenhower vagy Churchill. Neki és Bletchley Park-beli kollégáinak köszönhetően a harctéren küzdő szövetséges tábornokok hosszú időszakon át folyamatosan tisztában lehettek a nácik haditerveivel, még mielőtt a német tábornokok megvalósíthatták volna azokat. A háború után Turing tevékenysége már nem volt szigorú államtitok, lovaggá kellett volna ütni és a nemzet megmentőjeként ünnepelni. Ehelyett ezt a halk szavú, dadogó, excentrikus géniuszt elpusztították egy olyan, magánszférában elkövetett bűncselekmény miatt, amellyel senkinek sem ártott” – mondta a világhírű professzor.

Gyilkosság vagy öngyilkosság?

Alan Turing 1951-ben megismerkedett egy Arnold Murray nevű fiatal meleg munkással, aki betörőt segített házába. A bűnöző abban a hiszemben fosztotta ki Murray alkalmi partnereit, hogy azok homoszexualitásuk lelepleződésétől való félelmükben nem mernek feljelentést tenni. A tudós azonban feljelentette, és emiatt kénytelen volt beismerni homoszexuális kapcsolatát, amiért akkor két év börtön járt. Illetve járt volna, ám választhatott a börtön és a libidócsökkentő hormonkezelés között. Így egy éven keresztül ösztrogéninjekciókat kapott. A kémiai kasztráció azonban kellemetlen testi elváltozásokat okozott az addig sportos testalkatú férfinál, egyebek közt megnagyobbodtak a mellei. Ezt és a meghurcoltatást nem bírta tovább, és 1954-ben, 42 évesen öngyilkosságot követett el.

Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, amelyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a boncolás után állapították meg. (Az sem kizárt, hogy meggyilkolták, nehogy féltett államtitkok szivárogjanak ki a szétesett emberen keresztül.) A pusztán mássága miatt halálba hajszolt tudós személyében ma már elismerten egyik legnagyobb lángelméjét vesztette el a 20. század. Róla nevezték el a számítástechnika Nobel-díjának számító elismerést, az ACM, a világ egyik legrangosabb és egyben legnagyobb informatikai társasága által 43 éve odaítélt, az Intel cég 100 ezer dolláros jutalmával járó Turing-díjat.