Ray Bradbury: vissza a Holdra

„Be kellett volna jelentenie, hogy vissza kell mennünk a Holdra. Sohasem kellett volna elmennünk onnan. A Holdra kell mennünk és kiépítenünk egy bázist, hogy rakétát lőjünk fel a Marsra, aztán a Marsra kell mennünk és gyarmatosítanunk a Marsot. Aztán, ha ezt megtettük, örökké fogunk élni” – nyilatkozott Bradbury. A marsbeli krónikák, a Fahrenheit 451, a Gonosz lélek közeleg és A tetovált ember szerzője augusztus 22-én tölti be a 90. életévét.

Los Angelesben filmvetítések és megemlékezések sorával tisztelegnek a híres alkotó, Amerika egyik legnagyobb álmodójának életműve előtt. Bradbury a napi politikában sem ért egyet a konzervatív oldalról a „túlságosan sok” állami beavatkozás miatt bírált elnökkel. „Úgy gondolom, hogy ebben az országban forradalomra lenne szükség. Túl sok a kormányzati beavatkozás. Nem szabad elfelednünk, annak a nép kormányának, a nép választotta, a népért dolgozó kormánynak kell lennie” – mondta Abraham Lincoln gettysburgi beszédét idézve az amerikai irodalom nagy öregje. Obamának szerencséje volt a szóhasználat miatt, mert volt olyan elnök, akivel kapcsolatban Bradbury tényleg nem tett lakatot a szájára. Bill Clinton fejét például egyenesen az ülepével rokonította.

És nem tartja meg magának a véleményét, amikor a saját életművével kapcsolatos „tévhiedelmekkel” találkozik. Ray Bradbury tiltakozik az ellen, hogy munkásságát a tudományos-fantasztikus skatulyába szorítsák be. Saját megítélése szerint gazdag életművéből egyedül a Fahrenheit 451 számít sci-finek. A Holdra való visszatérést követelő író egyébként távolról sem megszállottja a műszaki kacatoknak. „Túl sok mobiltelefonunk van. Túl sok internetünk van. Meg kell szabadulnunk ezektől a gépektől. Túl sok gépünk van manapság” – vélekedett. Nem lelkesedik a webes szolgáltatóktól sem. Még akkor sem, ha azok történetesen az ő könyveit szeretnék elektronikus formában eljuttatni a nagyközönséghez.