2010. augusztus 18., 10:492010. augusztus 18., 10:49
„Be kellett volna jelentenie, hogy vissza kell mennünk a Holdra. Sohasem kellett volna elmennünk onnan. A Holdra kell mennünk és kiépítenünk egy bázist, hogy rakétát lőjünk fel a Marsra, aztán a Marsra kell mennünk és gyarmatosítanunk a Marsot. Aztán, ha ezt megtettük, örökké fogunk élni” – nyilatkozott Bradbury. A marsbeli krónikák, a Fahrenheit 451, a Gonosz lélek közeleg és A tetovált ember szerzője augusztus 22-én tölti be a 90. életévét.
Los Angelesben filmvetítések és megemlékezések sorával tisztelegnek a híres alkotó, Amerika egyik legnagyobb álmodójának életműve előtt. Bradbury a napi politikában sem ért egyet a konzervatív oldalról a „túlságosan sok” állami beavatkozás miatt bírált elnökkel. „Úgy gondolom, hogy ebben az országban forradalomra lenne szükség. Túl sok a kormányzati beavatkozás. Nem szabad elfelednünk, annak a nép kormányának, a nép választotta, a népért dolgozó kormánynak kell lennie” – mondta Abraham Lincoln gettysburgi beszédét idézve az amerikai irodalom nagy öregje. Obamának szerencséje volt a szóhasználat miatt, mert volt olyan elnök, akivel kapcsolatban Bradbury tényleg nem tett lakatot a szájára. Bill Clinton fejét például egyenesen az ülepével rokonította.
És nem tartja meg magának a véleményét, amikor a saját életművével kapcsolatos „tévhiedelmekkel” találkozik. Ray Bradbury tiltakozik az ellen, hogy munkásságát a tudományos-fantasztikus skatulyába szorítsák be. Saját megítélése szerint gazdag életművéből egyedül a Fahrenheit 451 számít sci-finek. A Holdra való visszatérést követelő író egyébként távolról sem megszállottja a műszaki kacatoknak. „Túl sok mobiltelefonunk van. Túl sok internetünk van. Meg kell szabadulnunk ezektől a gépektől. Túl sok gépünk van manapság” – vélekedett. Nem lelkesedik a webes szolgáltatóktól sem. Még akkor sem, ha azok történetesen az ő könyveit szeretnék elektronikus formában eljuttatni a nagyközönséghez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Látogatottsági adatok