Petőfi pohara, Kossuth szamovárja Székelyudvarhelyen

A szabadságharc ereklyéi című tárlat kurátora, dr. Kolumbán Zsuzsánna történész és Miklós Zoltán múzeumigazgató mutatta be a kiállítás darabjait, amelyek közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak az egész magyar társadalmat érintő változásokhoz.

Az első teremben Kossuth magántárgyait tekinthetjük meg, többek között két üvegpoharát, amelyeket utólag aranyozott ezüstkehelybe foglaltak, cigarettaszipkáját, szamovárját, ceruzáját és íróasztali készletét is. Üveglapok mögött látható tárlat egyik legkülönlegesebb darabja, a Petőfi poharaként emlegetett műtárgyat, amelyről azt állítják, hogy a székelykeresztúri Gyárfás-kúria vendégeként használta eltűnése előtti utolsó vacsoráján a költő.

„Gyakorlatilag műkincs kategóriába tartozik, hiszen az egyedüli olyan erdélyi tárgy, amely a költő személyéhez köthető” – részletezte a múzeumigazgató. Hozzátette, ezidáig nem sikerült „kicsalni” a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumból a kiemelt jelentőségű darabot. A kolozsvári országgyűlés csengője mellett állították ki az a pipát is, amelyet gróf Széchenyi István ajándékozott Deák Ferencnek. Bem József legendás személyiségét, a történelemkönyvekből tanultakat kiegészíthetik, és talán egyben emberibbé is tehetik a tábornok kiállításon látható tárgyai.

Megtekinthető Bem nagyítója, pecsétje, borotválkozó felszerelését, de a kalapdíszként használt pávatoll, valamint ostora és a tábori kulacsa is. Gábor Áron honvéd őrnagy noteszének részleteiből is olvashatunk a kiállításon, egy fénykép segítségével pedig az ágyúöntő műhelyének munkatársait is megismerhetjük. A múzeumigazgató elárulta, hogy a kiállítás április 2-án átalakul, hiszen ekkor Gábor Áron eredeti ágyújával bővül ki a tárlat.

Az ereklyéket a terem falain látható litográfiák, festmények egészítik ki. Haáz Rezső Kossuth Lajosról, Bem Józsefről és Petőfi Sándorról készített festményei színesítik a tárlatot. A korabeli puskák, szablyák, huszárcsákó,  -mente és nyereg, valamint a falon látható hadi térkép segítségével a elképzelhetjük a front világát. A fogságba került forradalmárok faragványai emlékeztetnek az események következményeire.

A kiállítás a szabadságharc román vonatkozásait is ábrázolja, Avram Iancu pipáját, furulyáját és lándzsahegyét is láthatjuk. Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta, olyan kuriózumokat választottak ki a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a Haáz Rezső Múzeum gyűjteményeiből, amelyek segítségével a látogatók jobban megérthetik az 1848-49-ben történt eseményeket és ezek következményeit.

Egyébként a kiállítás időzítése sem volt véletlen, az április 13-áig megtekinthető tárlat egybeesik az Iskola másként programmal is, ezzel buzdítva a pedagógusokat és diákokat a kihelyezett tanórák szervezésére.