
A médiában való szereplésről, a sikerről, a népzenélés kulisszatitkairól, illetve további terveikről is mesélt a Krónikának a kolozsvári Vajas Albert, a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató győztes zenekarának hegedűse.
2014. április 24., 20:262014. április 24., 20:26
– Számítottak arra, hogy megnyerik a Fölszállott a páva televíziós vetélkedőt a hangszeres zenekarok és szólisták kategóriában?
– Amikor 2013-ban eldöntöttük, hogy indulunk a versenyen, nem számítottunk ekkora sikerre. Ebben persze nagyon sok ember munkája van benne: nemcsak a miénk, hanem azoké is, akik támogattak bennünket. A közönség és a zsűri is bízott bennünk, továbbjuttattak, és szerencsére a végén úgy jött ki a lépés, hogy sikerült nyernünk.
A Tokos zenekar
Tókos Csongor Attila – hegedű, Vajas Albert – hegedű, Szép Gyula Bálint – brácsa, hegedű, Gergely Elek- harmonika, nagybőgő, Toth Adorján Márton – nagybőgő, brácsa. Az együttes minden tagja a kolozsvári zeneakadémia hallgatója.
– A képernyőn át nyilván nem ugyanaz jut el a nézőkhöz, mint a résztvevőkhöz. „Belülről” nézve milyen volt a hangulata a versenynek?
– Természetesen két oldala van a dolognak, hiszen mi már akkor ott voltunk, amikor a televízió nézői még semmit sem láthattak a műsorból. Először is hanganyagot kellett beküldeni, hogy elhívjanak az előválogatóra, egy évet tartott a munkafolyamat. A tévénél is másképp működnek a dolgok, mint amennyi látszik belőle.
Negyvennyolc órát dolgoztunk péntek-szombaton, hogy végül egy kétórás élő műsor születhessen belőle. Bármennyire is előkészítjük begyakoroljuk a táncrendeket élő adás előtt, a rivalda teljesen más löketet ad. A zsűritagok többször is meghallgatták a produkciónkat, mielőtt egyáltalán elkezdődött a műsor, de az más, amikor fellépünk a színpadra, ahol fények vannak, plusz ott ül egy halom ember, és tudjuk, sok ezren néznek a képernyőn. No meg otthon a szeretteink is izgulnak értünk, ez pedig hatalmas érzés.
– Mennyiben változtatta meg a zenekar életét a győzelem? Milyen új lehetőségek nyílnak ezáltal, van kézzelfogható hozadéka a sikernek?
– Amikor beneveztünk, az volt a célunk, hogy bemutassuk azokat a produkciókat, amelyeket eddig is játszottunk. Nem most kezdtünk el zenélni, a zenekar tagjai közül mindenki már évek óta játszik más bandákban is. Persze tanultunk is nagyon sok olyasmit, amire eddig nem volt rálátásunk. A siker csak motivál a továbbiakban – arra sarkall bennünket, hogy ezt tovább kell művelnünk, tökéletesítenünk és fejlesztenünk kell, hogy idővel tényleg elmondhassuk magunkról: mi vagyunk a legjobbak.
– Említette, hogy sok mindent tanultak, amit eddig nem tudtak. Milyen újdonságokat sajátítottak el a műsornak köszönhetően?
– A népzenét többnyire fül után szokták játszani. Élnek még olyan adatközlő zenészek, akikhez helybe lehet menni tanulni. Itt, Kolozsváron nagyon sokat muzsikáltunk ifjabb Fodor „Neti” Sándorral, meg Varga István „Kiscsipással”. Erre a mai napig van lehetőségünk, ugyanakkor az olyan zenészek munkáját is meghallgatjuk, akik már nem élnek – például akik egykor a szucsági népzenét játszották, ezeket felvételről kell megtanulnunk.
Ezt eddig is megtettük, de ahhoz, hogy tényleg autentikusan tudd viszszaadni a hangzást, ami az adatközlő zenészek játékát jellemezte, meg kell tanulni azt is, hogy felvételről hogyan lehet tanulni... Nem elég csak azt az egy dallamot meghallgatni, hanem végig kell „nyálazni” a népdalgyűjtéseket, amelyek megtalálhatók például a Hagyományok Házában. Ugyanakkor a verseny megtanított a médiával is együtt dolgozni.
– Milyen terveik vannak, készítenek lemezfelvételt?
– Szeretnénk folytatni azt, amit elkezdtünk. Most már kétszer akkora erővel kell dolgoznunk, mint eddig. Szeretnénk egy lemezt is készíteni, valamint olyan tájegységek népzenéjével foglalkozni, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk. Ráadásul sok olyan falu akad, amelynek a népzenéjével még nem foglalkozott senki – ezeknek a muzsikáját szeretnénk megtanulni. Aztán újabb hangszereken játszani. Azt beszéltük, hogy a nyereményt is ilyen célokra költjük: hangszervásárlásra, valamint ebből fizetünk a hangszertanároknak, akik megtanítanak minket játszani az új hangszereken.
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
szóljon hozzá!