A fafaragás, a vesszőfonás és a patkolókovácsolás munkafolyamatába nyerhettek betekintést mindazok, akik a szombati havi vásárra kilátogattak a csíkszeredai Szabadság térre.
2015. június 21., 19:202015. június 21., 19:20
A Hargita Megyéért Egyesület által szervezett Mesterségem címere című rendezvényen Jakab Árpád patkolókovács, Ráduly János vesszőfonó és Török Csaba fafaragó ismertette meg a főként gyerekekből, fiatalokból álló közönséggel a szakmáját. A bátrabbak ki is próbálhatták, hogyan kell kosarat fonni vagy a „székely mütyürt” kifaragni.
A zetelaki Jakab Árpád magyarországi tanulmányait követően hazatért szülőföldjére, és a Székelyföldön hiányszakmának számító hivatást választott magának, ő a térség egyetlen „vándorló” patkolókovácsa.
A patkolás mesterség és egyben tudomány is, hisz azon túl, hogy a kovácsnak kitűnően kell bánnia a fémekkel a megfelelő patkó kialakítása érdekében, ismernie kell a ló patájának működését, anatómiáját is. A patát minden patkolás előtt megfelelő méretűre kell csökkenteni.
A mindössze 23 éves fiatalemberről egyébként A szerencse kovácsa címmel készült portréfilm, amely elnyerte a Szatmárcsekén tavaly első alkalommal megrendezett Kulturális Filmek Fesztiváljának fődíját.
A siménfalvi Ráduly János elmondta: négy generáció óta adódik szülőről gyerekre a kosárfonás tudománya, de már az unokáját is tanítja a mesterségre. Nemcsak kosarat készít vesszőből, hanem kerti bútorokat, ágyat, szekrényt, sőt még kerékpárt is. Nagyon fontos a fonáshoz használt vesszőköteg kiválasztása, hisz a szép munkához csak hibátlan minőségű vessző alkalmas.
Ahhoz, hogy könnyen hajlítható legyen a vessző, alaposan be kell áztatni. A vesszőn kívül csak vágószerszámra és gondolkodásra van szükség, a formák variációja szinte végtelen – magyarázta érdeklődésünkre.
A csíkszeredai Török Csaba több mint négy évtizede fafaragással foglalkozik, alapító tagja a Romániai Népművészeti Szövetségnek, ugyanakkor a Varga Károly Faragóegylet elnöke. Munkái nagyrészt megrendelésre készülnek, készít bútort, székely kaput, kopjafát, címereket, szobrokat és egyéb, népi motívumokkal díszített használati és ajándéktárgyakat. Faragásaival számtalan hazai és külföldi kiállításon vett részt, alkotásai eljutottak az Amerikai Egyesült Államoktól egészen Japánig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!