Orosz származású tudósoké a fizikai Nobel

Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós a kétdimenziós grafénra (egyetlen atom vastagságú grafitréteg, kétdimenziós szén atomrács) vonatkozó kísérleteiért érdemelte ki az elismerést.
A díjjal 10 millió svéd korona jár együtt. Geim és Novoselov megmutatta, hogy a szén extrém vékony – csupán egyatomnyi – rétegben a kvantumfizika világából származó kivételes tulajdonságokkal bír. Mivel a grafén gyakorlatilag átlátszó és jó vezető, ezért alkalmas átlátszó érintőképernyők, fénypanelek és talán még napelemek gyártására is.

Az anyag különlegessége, hogy átlátszósága mellett mégis annyira tömör, hogy a legkisebb gázatom se képes áthatolni rajta. Az elektromosságot csaknem olyan jól vezeti, mint a réz. Az indoklás szerint a grafénnal végzett kísérletek új anyag kifejlesztéséhez vezethetnek, valamint innovatív elektronikai termékekhez. A kétdimenziós grafénnal végzett kísérletek lehetővé teszik a fizikusoknak azt is, hogy a kvantumfizikai jelenségeket tanulmányozzák rajta. A kutatópár kísérletei során a közönséges ceruzabélhez hasonló grafitdarabkából állította elő a szupervékony anyagot. Ragadós szalagot használtak arra, hogy egyatomnyi réteget „nyújtsanak” az anyagból.

A bizottság külön kiemelte azt a játékosságot, amely a tudóspáros fizikai problémákhoz való hozzáállását jellemzi. Az 51 éves Geim holland állampolgár, míg a 36 éves Novoselov brit–orosz kettős állampolgársággal rendelkezik. Bár jelenleg mindketten a Manchesteri Egyetemen tevékenykednek, karrierjüket a fizika tudományterületén, a jelenlegi Oroszországban kezdték.

A bejelentés után Stockholmból telefonon hívták fel Geimet, aki a jelen lévő újságíróknak elmondta, hogy megdöbbentette a hír, de azt tervezi, hogy a beszélgetés után visszatér szokásos keddi tevékenységéhez.

A Vatikán bírálja az orvosi Nobel-díjasról szóló döntést

Élesen bírálta hétfőn a Pápai Életvédő Akadémia elnöke azt a döntést, amellyel a mesterséges megtermékenyítés „atyjának”, Robert Geoffrey Edwards brit tudósnak ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. „Edwards nélkül nem létezne az a piac, ahol petesejtek millióit adják el”, és „a világon nem lenne ilyen sok fagyasztógép, tele embriókkal” – nyilatkozta az ANSA olasz hírügynökségnek Ignacio Carrasco de Paula, az akadémia elnöke. A Vatikánban ez a testület az illetékes a különböző bioetikai kérdésekben.

„Legjobb esetben ezek az embriók arra várnak, hogy utána beültessék őket az anyaméhbe; de valószínűbb, hogy végül elpusztulnak. Márpedig ez egy olyan probléma, amiért az új Nobel-díjas felelős” – mondta. Az akadémiai elnök szerint „Edwards nélkül a külső segítséggel való megtermékenyítés nem lenne olyan zűrzavaros helyzetben, mint amilyenben most van: például a nagyszülők vagy a béranyák által világra hozott gyerekek érthetetlen helyzetével.” Ignacio Carrasco de Paula szerint „Edwards nem oldotta meg a terméketlenség problémáját, márpedig ez egy komoly probléma.”

Hozzátette: „meg kell várni, hogy a kutatás rábukkanjon egy más megoldásra, amely ráadásul olcsóbb kell hogy legyen, és így hozzáférhetőbb a szélesebb tömegek számára, mint az óriási költségekkel járó szervezeten kívüli megtermékenyítés”. A Vatikán 2008 vége óta elfogadja a külső segítséggel való megtermékenyítés gyakorlatát, ám az embriók nagy számának feláldozása miatt „erkölcsileg illegálisnak” tartja a szervezeten kívüli megtermékenyítést.