
A világ leghíresebb jégtáncosai, a Szentpétervári Állami Jégbalett művészei lépnek fel Csajkovszkij A diótörőjével a kolozsvári román színházban január 16-án, szombaton.
2016. január 12., 19:012016. január 12., 19:01
A különleges előadást, amelyhez jégpályát alakítanak ki a világot jelentő deszkákon, nem először láthatja a kincses város közönsége.
Immár hagyománnyá vált, hogy az orosz művészek Bukarestben és Kolozsváron is fellépnek, a kincses város közönsége így immár ötödízben láthatja őket. Január 17-én a bukaresti palotateremben mutatják be A diótörőt. A gyerekeknek és felnőtteknek is szóló produkcióra nem olcsóak a jegyek: 89 és 374 lej közt mozognak. A felvonások közt 20 perces szünetet tartanak, a színház előterében pezsgő, bor és üdítőitalok várják a közönséget. Az előadás a klasszikus balett elemeiből építkezik, bonyolult koreográfiájú, látványos mozgásvilágot, elragadó díszleteket és jelmezeket vonultat fel.
A világon az egyik legismertebb orosz kulturális intézmény, a Szentpétervári Állami Jégbalett társulatának erőteljes vizuális és zenei elemekkel ható előadása rendkívül népszerű az egész világon, számos európai, amerikai és ázsiai országban bemutatták már. Az 1967-ben alapított társulatot Konsztantyin Rasszadin irányítja, Oroszország érdemes művésze, a Mariinszkij balett volt szólistája.
A társulat mintegy 80 balettművészt, köztük számos világ- és Európa-bajnok műkorcsolyázót számlál. A Diótörő Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi. A mű első koreográfiáját Marius Petipa tervezte, ősbemutatóját 1892-ben tartották a szentpétervári Mariinszkij színházban.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!