
Örmény sütemények mustráját szervezték meg immár harmadik alkalommal Gyergyószentmiklóson a hétvégén. A helyi örmény katolikus egyesület által szervezett rendezvényen az örményektől fennmaradt étel- és süteményreceptek hangzottak el.
2015. február 09., 19:442015. február 09., 19:44
A résztvevők régi receptes füzeteket lapoztak fel, és közel harmindféle süteményt készítettek. A finomságok többsége eredeti örmény recept alapján készült, de akadt néhány olyan is, ami bár nem örmény eredetű, igencsak kedvelt a gyergyói örmények körében.
A marlenka különböző változatai mellett jelen volt az örmény saru, a dalauzi, a „vándor örmények”, a „holnap jobb” elnevezésű sütemény, a gyümölcskenyér, a vajas cipó és a harlekin. A desszertek sorát gyarapította továbbá a hájas tészta, a zserbó, a pávaszem, a diós félhold és még számos finomság. „Lényeges, hogy odafigyeljünk kultúránk gasztronómiájára. Megpróbáltunk összegyűjteni minél több eredeti örmény receptet, amiket továbbiakkal kiegészítve könyvben szeretnénk kiadni” – mondta Kulcsár László egyesületi elnök.
Hogy a már megfejtett kifejezések, megfogalmazások alapján minél többen süthessenek örmény finomságokat, a mustra végén receptekkel lepték meg a jelenlévőket a szervezők. A rendezvény keretében mutatták be a közönségnek a Gyergyói örmények című, tavaly megjelent képes kiadványt. A Puskás Attila és Kulcsár László szerkesztésében, Dezső László fényképeivel illusztrált és Barabás Gyöngyvér tanulmányait tartalmazó kötet a Mark House Kiadónál látott napvilágot.
Csergő Tibor András, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója az eltelt időszak gyergyói kiadványait összegezte, majd rámutatott, a helyi örménység felismerte értékeit, és folyamatosan tett és tesz azért, hogy népszerűsítse, „eladhatóvá tegye” önmagát. A kiadvány az első kötete annak a sorozatnak, amelyet az Erdélyi Magyar Örmények Szövetsége tervez megjelentetni.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!