
A Székelyföld bővelkedik aktív, életvidám, lendületes nőkben, akik életük több területén is sikerrel helytállnak. A közelgő nőnap alkalmából egy olyan hölgyet mutatunk be, aki a közvélemény által „férfiasnak” elkönyvelt munkát végez – szerényen, eredményesen.
2015. március 06., 11:382015. március 06., 11:38
Népművészet-kedvelő családba született Korondon Orbán Tófalvi Karolina, így nem csoda, hogy a népi kultúra közelében maradt, méghozzá nem szokványos módon: ő a térség egyetlen női szószólója, vőfélye.
Néhai Lőrincz Lajos, a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes egyik alapítója, szószóló és népi gyűjtő unokahúgaként már gyerekkorában beleszeretett a székely népviseletbe, és mindabba, amit az jelképez. E szerelem kiteljesedését iskolásként a néptáncban vélte megtalálni, tervéről a Maros Művészegyüttesbe való sikertelen felvételijét követően mondott le. Azután a sport világában próbálta ki magát: testépítőként szép sikereket ért el, ám több mint tíz év után, 1997-ben viszszavonult. Megismerkedett férjével, Istvánnal, és született egy kislányuk.
A népművészet szeretete azonban nem hagyta végleg eltávolodni a székely ruhától, és tovább vitte a családi hagyományt. Miután férjét meggyőzte arról, hogy a zenélés mellett szószólói tevékenységet is vállaljon, ő maga is úgy döntött, hogy lakodalmas gazdaként próbál szerencsét.
Magyar nyelvterületen szokatlan volt az is, hogy a násznépet az egyetlen – leggyakrabban középkorú – férfi helyett egy fiatalabb házaspár szórakoztassa, s még inkább az, hogy egy nő egyedül lássa el ezt a legkevésbé sem egyszerű feladatot.
Bár már egy éve annak, hogy elvállalta első lakodalmas szereplését, és azóta több tíz ifjú pár kérte fel a nagy nap lebonyolítására, helyenként még mindig meg kell küzdenie a hitetlenkedő pillantásokkal, kétkedő megjegyzésekkel. Tapasztalatai szerint Maros megyében, Szászrégen környékén a legnyitottabbak az emberek, de Szováta és Sepsiszentgyörgy térségében is nagy sikerrel szerepel, alkalmanként akár tizennyolc órán keresztül.
Mint Orbán Tófalvi Karolina elmondta, a szószóló dolga közel sem csak abból áll, hogy néhány betanult szöveggel szórakoztatja a közönséget: a lakodalmas gazda egyfajta forgalomirányító a nagy napon. Amellett, hogy minden alkalommal személyessé kell tennie mondandóját, különös figyelmet fordítva az ifjú pár igényeire, gondoskodnia kell arról, hogy lehetőleg mindenki jól érezze magát.
Egyeztetnie kell a szakácsokkal, zenészekkel, ki kell töltenie az esetleges csendes perceket, továbbá szót kell értenie idősekkel, gyerekekkel, s akár az ittas vendégekkel is. Barátságosnak és tisztelettudónak kell lennie, hiszen minden szószólói felkérés pozitív vagy negatív reklám lehet. A szakmabeliek visszajelzései biztatók, s régebbi ismerősei is úgy látják, testhezálló hivatást választott, hiszen már az iskolában is rendszeresen szavalt és szervezett rendezvényeket.
Úgy érzi, nőként és anyaként szószólónak lenni előnnyel jár, hiszen könnyebben ráhangolódik a különféle típusú emberekre, és hatékonyan kommunikálhat velük. Az egyik legnagyobb szakmai kihívás mindeddig az volt, hogy egy lagzin hat különféle nemzetiségű embert kellett szórakoztatnia, ami még fordítók közreműködésével sem volt egyszerű.
A friss házasok általában nagyon elégedettek vele: előfordul, hogy köszönetképp az általa kért összegnél többet adnak, vagy hogy a lagzin kap egy új felkérést is. A székely ruhás szószólónő lelkesen mesélt jövőbeli terveiről is. Külföldi példára alapozva hagyományos, egyben újító jelleget csempészne a szószólói tevékenységbe – ezt párjával együtt szeretné megvalósítani, hiszen úgy érzi, ketten jó csapatot alkotnak a munkában is.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!